Gyúró
| Gyúró | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Martonvásári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Gyula (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2464 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1336 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126[3] m | ||
| Terület | 24,37 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′ 06″, k. h. 18° 44′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 06″, k. h. 18° 44′ 13″ | |||
 Gyúró
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Gyúró weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyúró témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Szent László-patak mellett terül el, a megyehatár közvetlen közelében, északkeleti határszéle több kilométeres hosszban már Pest vármegyei településekkel határos. A szomszédos települések: kelet felől Tárnok és Pusztazámor, észak felől Etyek és Alcsútdoboz, nyugat felől Vál, dél felől pedig Tordas. A legközelebbi város Martonvásár.
A település jellegzetes dombjai a 194 méter magas Páskom-hegy, a 178 méteres magasságú Öreg-hegy és a 162 méterig emelkedő Új-hegy.
Megközelítése[szerkesztés]
Budapestről az M7-es autópályán közelíthető meg, Tordason keresztül, a Martonvásártól idáig húzódó 81 108-as számú mellékúton. Mivel burkolt úton jelenleg ez az egyetlen megközelítési útvonala, zsáktelepülésnek tekinthető (Vál, Pusztazámor és Alcsútdoboz-Vértpuszta felől csak mezőgazdasági utak húzódnak a település felé.
Jelképei[szerkesztés]
Címer[szerkesztés]
A község címere ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld, hármas halom, melyet vízszintesen a községen átfolyó patak kékje szel át. A szürkén kanyargó út a dombok között vezet át a patakon. A pajzs felső részén világoskék mezőben középen, fehér templom áll, bal oldalán hármas, aranyló búzakalász, jobb oldalán aranysárga szőlőfürt látható. A hármas halom a településre jellemző dombokra utal. A település történetében jelenlévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat szimbolizálja a templom. A mezőgazdaságot a búzakalász, a történelmi múltra visszavezethető, a ma is működő szőlőtermesztést a szőlőfürt jelképezi.
Zászló[szerkesztés]
- Világoskék mezőben a címert tartalmazza.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település neve valószínűleg "gyúr" ige folyamatos melléknévi igenevéből, más feltevés szerint a szláv "Đuro", "Gyuri" személynévből keletkezett. Dr. Bogár János, volt gyúrói református lelkész tanulmányai és kutatásai szerint a Gyúró megnevezés a római "Castrum Giro", vagy "Kanyarvár" elnevezésből egyszerűsödött a mai formájára. Akkoriban a térséget sűrűn behálózták a kereskedőutak, valószínűleg Gyúró egy vagy több ilyen út elágazásánál feküdt. A település határában nyomokban még ma is láthatóak a római korokból fennmaradt jellegzetes kőlapokból lerakott utak.
Története[szerkesztés]
Kuldóval teljesen összeépült község. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori (római telepek) épületkövek és a ma is "római út" nevet viselő régi út igazol.
A honfoglaláskor a Csák, a Baracska és a Kartal-Kurszán nemzetség vetette meg a lábát a Szent László völgyben, ahol a római út vezetett Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el aquincumi /Óbuda/-Floirana /Csákvár/ – Savaria főutvonalát. Ennek az útnak meghatározó szerepe volt a község életében a középkorban is.
Az első írásos okmány 1340-ben Gyúrót már falunak mondja Érdekes, hogy 3 évvel előbb, 1337-ben Károly Róbert király által elrendelt és a budai káptalan által foganatosított kuldói határjárásról felvett okirat, – bár igen részletes s az összes szomszédos falukat és birtokokat megemlíti, – Gyúróról nem mond semmit. Ettől kezdve Kuldóról a 17. század végéig nincs említés. Mindebből valószínűsíthető, hogy a két község tulajdonképpen egy volt, mivel a község nem egy birtokosé volt: az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak.
A török hódoltság alatt benépesedett újra s 1650 körül jelentős község, amikor nagyságra nézve a kuruc háborúk szünetében Sigbert Heister generális 1699-1700 években tartotta főhadiszállását – Rudolf király – a közben megszűnt fehérvári kiváltságos káptalan birtokában volt falut – hadipénztárnak kölcsönadott 2000 rénus forintért zálogba adta, mint zálogbirtokot; Mária Terézia – amikor a rendjüket megszüntette, – 1777-ben az általa alapított fehérvári Székeskáptalannak adományozta.
A római katolikus plébániát 1825-ben alapították, temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A római katolikus hitközség tagjait 1824-től kezdődően anyakönyvezik. A református gyülekezetnek 1628-tól van lelkésze, a hitközség tagjainak anyakönyvezése 1754-ben indult meg.
Az ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet 1790-ben alakult, templomát 1856-ban Székács József budapesti lelkész és Gödör József esperes avatták fel. Az evangélikusok anyakönyvezése 1862-ben kezdődött.
1848 szeptemberében 60 szekérrel szállították a kenyérporciót a Borsod vármegyei nemzetőröket a velencei táborba a község gazdái.
Az első világháború szenvedéseiből is kivette részét, 61-estek el Isonzó és Piave folyónál vívott kegyetlen harcokban.
A második világháború 60 áldozatot követelt.
A szomszédos Kuldó települést 1935-ben csatolták Gyúróhoz.[6]
A világháborúba bevonult katonák száma: 265, hősi halottaké: 61, hadiözvegyeké: 25, hadiárváké 36. Az evangélikus templom falába emléktáblával örökítették meg. A háború után rövid ideig önállóan működött a közigazgatás, majd Tordassal vonták össze. Új korszak kezdődött a község életében, amikor 1989-ben újra kiharcolta önállóságát.
A közigazgatás szétválásával egyidejűleg az oktatás is önállósodott, 1989-től van a községben egy 8 tantermes, 8 osztályos általános iskola.
2003-ban a gyúrói repülőtér is megnyitotta kapuit.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Botyánszki János (független)[7]
- 1994–1998: Balázs József (független)[8]
- 1998–2002: Balázs József (független)[9]
- 2002–2003: Balázs József (független)[10]
- 2003–2006: Tóth János (független)[11]
- 2006–2010: Tóth Béla (független)[12]
- 2010–2014: Tóth Béla (független)[13]
- 2014–2019: Tóth Béla (független)[14]
- 2019–2022: Horváth Gyula (független)[15]
- 2022-től: Horváth Gyula (Fidesz–KDNP)[1]
A településen 2003. szeptember 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[16]
2022. június 26-án ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Gyúrón, ezúttal azért, mert az előző képviselő-testület 2020. október 14-én feloszlatta magát. A választást eredetileg még 2021. január 24-ére írták ki,[17] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult, így megtarthatta mandátumát.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1223 | 1237 | 1244 | 1299 | 1358 | 1336 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 19,9%, evangélikus 20,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,1% (18,9% nem nyilatkozott).[18]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (Az 1636-ban épült jezsuita templom az 1795-ös földrengésben megsérült. A ma is látható templom 1804-ben épült.)
- Református templom 1782 – 1783 között készült el. Tornya 1784-1787 között épült, keleti oldalát 1864-ben bővítették. Harangja 1792-ből való, az Úr asztala és az edények pedig a 18. században készültek.
- A Millenniumi parkot, és ennek közepén kerámiából készült Szent István-kutat 2000-ben avatták fel. A kúton Szent István király' arcképe látható a koronázási ékszerekkel, másik oldalán a Magyarország és Gyúró község címere, negyedik oldalán pedig egy turulmadár látható. A kút peremén a hét vezér neve található kerámia táblákon. Minden táblával szemben feltörő forrást szimbolizáló vízsugár tör elő.
- Emlékoszlop (1992) a világháborúkban elesett hősi halottak tiszteletére.
További információk[szerkesztés]
- Gyúró honlapja
- Zsohár Melinda: Dacos falunap, lélekerősítésül (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. augusztus 16. [2015. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 16.)
Neves szülöttei[szerkesztés]
- Vasadi Balogh György (1882-1960) itt született, író, középiskolai tanár, országgyűlési képviselő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gyúró települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Gyúró, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Gyúrói Református Egyházközség – Történetünk (magyar nyelven). parokia.hu (Parókia Portál). Dunamelléki Református Egyházkerület. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ a b Gyúró települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Gyúró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Gyúró települési időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2021. január 24. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
- ↑ Gyúró Helységnévtár
.svg)
