Halmajugra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halmajugra
Hevesugra középkori eredetű római katolikus temploma
Hevesugra középkori eredetű római katolikus temploma
Halmajugra címere
Halmajugra címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Lakatos Rozália (független)[1]
Irányítószám3273
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség1304 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 40″, k. h. 20° 03′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 40″, k. h. 20° 03′ 22″
Halmajugra (Heves vármegye)
Halmajugra
Halmajugra
Pozíció Heves vármegye térképén
Halmajugra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmajugra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halmajugra község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől 10 kilométerre keletre fekszik, keletről a Bene-patak, északról a Borhy-völgyi-patak határolja. Településrészei Gyöngyöshalmaj és a tőle keletre fekvő, kisebb Hevesugra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Markaz, kelet felől Detk, dél felől Ludas, délnyugat felől Karácsond, nyugat felől pedig Visonta.

Megközelítése[szerkesztés]

Főutcája a 24 146-os számú mellékút, ezen érhető el a 3-as főút felől (melytől Gyöngyöshalmaj mintegy 1,5, Hevesugra 4 kilométerre fekszik) és Detk irányából is. Határszélét nyugaton érinti még a 24 145-ös út is.

Története[szerkesztés]

Halmajugra település 1950-ben jött létre Gyöngyöshalmaj és Hevesugra egyesítéséből. Mindkét település a történelem során többször elnéptelenedett.

Gyöngyöshalmaj[szerkesztés]

Gyöngyöshalmaj nevét az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Holme néven említették, plébániája a patai kerületbe tartozott.

1466-ban több más helységgel együtt a Besenyei család birtokában találjuk. Az 1552, és az 1554 évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között szerepelt. Később ismét benépesült, az 1589–1590. évi összeírásban már azok között a helységek között említették, amelyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. 1635-ben 1 portája volt, és nemes községként szerepelt még az 1647. és az 1675. évi összeírásokban is.

1693-ban Balogh Mihály és Bartha György, 1741-ben pedig Almássy János birtoka volt. A 19. század első felében pedig Szepesy János, Darvas, Goszthony, Ondrekovics, Czövek, Almássy, Pauker és a Majzik családok voltak birtokosai.

1910-ben 703 lakosából 702 magyar volt, melyből 1721 római katolikus, 18 izraelita volt.

Római katolikus temploma 1900-ban épült.

Hevesugra[szerkesztés]

Hevesugra az Aba nemzetség ősi birtoka volt, amely a nemzetség ugrai ágának jutott.

Az ugrai ág első ismert sarja az 1325-ben élt Miklós fia Csele, ennek fia Balázs (1343–1351), ezé pedig az 1375 ben említett Miklós volt, akik mind e néven fordulnak elő. Miklós fiai László, Tamás és Bertalan (1425), kiket szintén Ugraiaknak neveztetek. E család kihaltával birtokaikat Ugrán 1738-ban a Nánai Kompolthiak nyerték adományul.

Ugra plébániáját már az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzék is említette.

A 16. század elején Nánai Kompolthi János, Zsigmond és Ferencz, valamint az Országh család között létrejött örökösödési szerződés szerint a Kompolthiak kihaltával az Országh család birtokába került.

Az 1554. évi adóösszeírás szerint 4 portája volt, ekkor Országh Kristóf birtoka volt. 1567-nen, Országh Kristóf halála után a nőági örökösök között hosszú per vette kezdetét az Országh birtokok miatt. Országh Kristóf nővére Borbála, férjezett Török Ferenczné 1569-ben eszközölt ki királyi adománylevelet Oroszlánkő várának tartozékaira, közötte Ugrára is, minek következtében Ugra Török Ferenc gyermekeinek birtokába került.

Az 1635 évi összeírásban fél, 1647-ben 1/4, 1675-ben 1/4 és 1686-ban szintén 1/4 portával volt felvéve.

1693-ban mint puszta, báró Haller Samu birtoka volt, 1741-ben pedig a Nyáry családé volt.

A 19. század elején a gróf Draskovich, gróf Esterházy és Gosztony családok, báró Orczy Lőrincz és Ullmann László voltak birtokosai. Később a Jeszenszky család szerzett itt birtokokat, majd Beökönyi Viktor lett a legnagyobb birtokosa.

1910-ben 571 magyar lakosából 570 római katolikus volt.

Római katolikus temploma 1720 körül épült.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Godó Ferencné (független)[3]
  • 1994–1998: Godó Ferencné (független)[4]
  • 1998–2002: Godó Ferencné (független)[5]
  • 2002–2006: Somodi Tiborné (független)[6]
  • 2006–2010: Somodi Tiborné (független)[7]
  • 2010–2014: Somodi Tiborné (független)[8]
  • 2014–2019: Somodi Tiborné (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Lakatos Rozália (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1265
1250
1287
1272
1183
1304
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 35,7% cigánynak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,5% (21,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% románnak és ukránnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,5% volt római katolikus, 1,1% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 24,3% felekezeten kívüli (63,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  6. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  7. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  8. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. ↑ Halmajugra Helységnévtár
  12. ↑ Halmajugra Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Visonta Markaz Domoszló
Gyöngyös Gyöngyöshalász

Észak
Nyugat  Halmajugra  Kelet
Dél

Tófalu
Karácsond Tarnaörs Erk Ludas Detk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halmajugra&oldid=26885369”