Hernádszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádszentandrás
Hernád holtág
Hernád holtág
Hernádszentandrás címere
Hernádszentandrás címere		 Hernádszentandrás zászlaja
Hernádszentandrás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállásközség
PolgármesterÜveges Gábor (független)[1]
Irányítószám3852
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség470 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 20″, k. h. 21° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 20″, k. h. 21° 05′ 46″
Hernádszentandrás (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hernádszentandrás
Hernádszentandrás
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hernádszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hernádszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Hernád völgyében fekszik, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északkeletre. Teljes lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része is a folyó jobb partján található, de egy kisebb, hozzávetőleg egy négyzetkilométernyi területrésze a túlparti oldalon helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Forró, kelet felől Pere, dél felől Felsődobsza, nyugat felől pedig Ináncs; délnyugaton egy rövid szakaszon határos még az amúgy távolabb fekvő Csobáddal is.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el: Ináncs, valamint Pere-Abaújszántó felől a 3704-es, Encs felől pedig a 3706-os úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal Ináncs megállóhelye kínálja, mintegy 4 kilométerre nyugatra.

Története[szerkesztés]

Hernádszentandrás (Ináncs, Fel-) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanchként.

Ináncs már a 13. században is két faluból állt, mely a 14. századtól elkülönült nevében is: Alsó, vagyis a mai Ináncsból és Fel-Ináncsból, vagyis Szentandrásból, mely a Zovárd nemzetség birtoka volt.

1331-ben a Zovárd nemzetséghez tartozó Aprod (dictus) István fia Péternek a birtoka volt.

1329-től egyházának védőszentjéről Szentandrásnak nevezik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2001. május 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
443
439
425
445
435
470
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 2,4% cigánynak mondta magát (21% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 29,2%, görögkatolikus 5,3%, felekezeten kívüli 4,6% (45,4% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 34,7% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt római katolikus, 34,7% református, 13,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 10,6% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[15]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református templom

Környező települések[szerkesztés]

Ináncs (3 km), Pere (4 km), a legközelebbi város: Encs (kb. 6 km).

Közlekedés[szerkesztés]

A település a Volánbusz 3816-os járatával közelíthető meg.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. ↑ a b A 2001. május 27-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. május 27. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Hernádszentandrás Helységnévtár
  15. ↑ Hernádszentandrás Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hernádszentandrás&oldid=26673112”