Ipoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Ipoly (keresztnév).
Ipoly
A folyó Ipolyságnál
A folyó Ipolyságnál
Közigazgatás
Országok Szlovákia,
 Magyarország
Szlovákiai kerületekBesztercebányai és Nyitrai kerület
Magyarországi vármegyékNógrád és Pest vármegye
Földrajzi adatok
Hossz212,43 km
Forrásszint1058 m
VízhozamLetkésnél 25,4 m³/s
Vízgyűjtő terület5108 km²
ForrásVepor-hegység, Szlovákia, Forgácsfalva külterületén
é. sz. 48° 37′ 24″, k. h. 19° 38′ 40″
TorkolatDuna (Szobnál) → Fekete-tenger
é. sz. 47° 49′ 06″, k. h. 18° 50′ 54″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A folyó Ipolyságnál

Az Ipoly (szlovákul: Ipeľ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Földrajz[szerkesztés]

Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Szécsénykovácsinál nyugati irányba fordul, majd Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé, ezen a szakaszon a magyar-szlovák határon (Nógrád vármegye) folyik, kivétel a Tesmag és Tésa közötti szakasz, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó. Átlagos vízhozama Letkésnél 25,4 m³/s.

Mellékvizek[szerkesztés]

Jelentősebb mellékvizei:

Jobb oldali mellékvizek-

  • Krivány patak
  • Masková patak
  • Tiszovníki patak
  • Sztrácinyi patak
  • Kürtösi patak
  • Nagy patak

Élővilág[szerkesztés]

Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két part menti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.

Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Adatok[szerkesztés]

Az Ipoly vízgyűjtő területe
  • Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km
    • Magyarországi hossza: 143 km
  • Esése (a teljes hosszon): 596 m
  • Vízgyűjtő terület: 5108 km2
    • Magyarországi terület: 1518 km2
  • Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha
  • Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas
  • Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)

Települések a folyó mentén[szerkesztés]

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Történelem[szerkesztés]

A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.[1]

Az Ipoly völgye Tesmagnál

Az trianoni békeszerződés alapján a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a folyót határfolyónak tették meg. 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy az Ipolyt (a Ronyva patakkal együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett, az antant tárgyalók megtévesztésével, határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni.[2]

Közlekedés[szerkesztés]

Bővebben: Hidak az Ipolyon

Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető[3] és Rárós–Ráróspuszta[4] határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el, a tervek szerint Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben ezt 2015-ig helyreállítják. Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest vármegye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dr. Tóth János Attila (2010. tavasz). A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja. Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele 6 (1), 9-10. o. (Hozzáférés: 2010. május 11.)  
  2. ↑ Ablonczy
  3. ↑ Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). ujszo, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2012. február 24.)[halott link]
  4. ↑ Átadták az első újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. október 11. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ipoly&oldid=26676926”