Pócsmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pócsmegyer
Református templom
Református templom
Pócsmegyer címere
Pócsmegyer címere		 Pócsmegyer zászlaja
Pócsmegyer zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Miklós (független)[1]
Irányítószám2017
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség2766 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség156,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,08 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[3]
Földrajzi kistájVác–Pesti-Duna-völgy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 06′ 00″
Pócsmegyer (Pest vármegye)
Pócsmegyer
Pócsmegyer
Pozíció Pest vármegye térképén
Pócsmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsmegyer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pócsmegyer község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől légvonalban mintegy 26 kilométerre (közúton 38 kilométerre) északra, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten fekszik; hozzá tartozik a ma már lakóövezetté vált egykori üdülőterület, Surány is.

A legközelebbi települések a Szentendrei-szigeten dél felől Szigetmonostor, észak felől Tahitótfalu, mindkettővel a sziget főútjának számító 1113-as közút kapcsolja össze. Szomszédja még nyugati irányból – a Szentendrei-Duna túlpartján – Leányfalu is, amellyel kompjárat köti össze. A kompkikötőket a pócsmegyeri oldalon az 1113-asból kiágazó 11 313-as, a túlparton a 11 311-es számú utak szolgálják ki, az előbbi egyúttal Pócsmegyer faluközpontjának főutcája is.

Története[szerkesztés]

Pócsmegyer már az Árpád-korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évezreden át magyar anyanyelvű volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-től a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el.

A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban megnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" című 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szőlőhegyeik…".

1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret.

A község a 20. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.

Pócsmegyer légifotója

Címerleírás[szerkesztés]

Álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes (barna, ezüst) színű taligás eke fordul kerékkel, csoroszlyával, ekevassal jobbra, szarvával balra. Felette álló helyzetben természetes színű kasza és cséphadaró keresztezi egymást a hasítás vonalában, közöttük a pajzsfőben nyolcágú arany csillag lebeg. A pajzsot egyszerű, keskeny vörös kartus szegélyezi.

A pajzsfő felett 12-szer hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „PÓCSMEGYER” felirat olvasható, a szalag mindkét oldalon a pajzstalp vonaláig csüng. A pajzs alatt 8-szor hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „SURÁNY” felirat, előtte-utána egy-egy díszpont látható.

A címer erre utaló motívumai érzékeltetik az itt nagy múltú mezőgazdálkodás tiszteletét, az arany csillag az elődök és az utódok töretlenül fennmaradt vallásos hitét (református) jelzi.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bertalan Béláné Lóska Anikó (független)[4]
  • 1994–1998: Bertalan Béláné Lóska Anikó (független)[5]
  • 1998–2002: Ifj. Zsigmond Dániel (független)[6]
  • 2002–2006: Németh Miklós (független)[7]
  • 2006–2010: Németh Miklós (független)[8]
  • 2010–2014: Németh Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Németh Miklós (független)[10]
  • 2019-től: Németh Miklós (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1919
1964
2289
2619
2766
2766
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 24%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 24,4% (23,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,7% románnak, 0,5% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% örménynek, 0,1% horvátnak, 0,1% ruszinnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 17% református, 0,9% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,3% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[12]

1994 óta Pócsmegyer község állandó lakosainak száma több mint négyszeresére nőtt. Ennek során Pócsmegyer településrész lakóinak száma alig változott, miközben a Surányi településrészen ma már háromszor annyian élnek, mint az Ófaluban.

Infrastruktúrája, intézményei[szerkesztés]

Pócsmegyer település infrastruktúrája több évtizede teljesen kiépült. Vezetékes ivóvíz, szennyvíz csatorna, közvilágítás a pócsmegyeri településrész minden lakója számara elérhető, a közutak több mint 95 százalék szilárd (aszfalt) burkolattal rendelkezik. A 2015-ben befejődött Európai Unió által több mint 90 százalékban támogatott projektnek köszönhetően Surány 1, Surány 2, Surány 3 (részben) rendelkezik a már korábban kiépült vezetékes ivóvíz mellett szennyvíz hálózattal is. Surány 3 egyes részein és Surány 4-ben még nem érhető el vezetékes ivóvíz, szennyvíz csatorna és közvilágítás sem. A teljes surányi úthálózat több, mint 52 kilométeréből jelenleg csak alig 3 százalék rendelkezik szilárd útburkolattal.

Pócsmegyer-Ófaluban található intézmények: óvoda, iskola, orvosi, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, posta, valamint a község egyetlen sportpályájának helyére épült rendezvényközpont (PRK) és az új egészségház. Ezzel szemben Surány településrészen semmilyen középület, közintézmény nem található. A két településrész közötti közlekedés kiépített gyalogátkelő és kerékpárút hiányában nem biztosított sem gyalogosan, sem kerékpárral. Tömegközlekedés sincs a településen. Kizárólag gépkocsival lehet biztonságosan közlekedni a két településrész között.

Nevezetességei[szerkesztés]

Pócsmegyer műemlékei:

  • református templom barokk stílusban épült 1788-ban.
  • Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).
  • Pázsit Tófürdő Közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség van.
  • Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1807-ben Gáborjáni Szentmiklósy Sámuel református lelkész.
  • Itt született 1838. február 15-én Együd István színész, akit földműves szülei papi pályára szántak, ám 1855-ben színi pályára lépett. Miskolcon, Szegeden és Pozsonyban játszott eleinte, majd a Budai Népszínházban játszott Molnár György társulatában. Innen a debrecen-nagyváradi társulathoz került, majd 1875-től a Népszínház tagja lett. Egyik alapító tagja volt az Országos Színészegyesületnek, majd annak 1878-tól pénztárnoka lett. 1882. december 5-én hunyt el Vácon.
  • Itt született 1950. szeptember 14-én Bruzsenyák Ilona Európa-bajnok atléta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. ↑ Pócsmegyer Helységnévtár
  12. ↑ Pócsmegyer Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Tahitótfalu 5 km Sződliget 4 km
Leányfalu 1 km,
Tahitótfalun keresztül 11 km

Észak
Nyugat  Pócsmegyer  Kelet
Dél

a Duna főága 2 km
Szentendre 6 km,
Tahitótfalun keresztül 16 km 		Szigetmonostor 5 km Göd 4 km

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pócsmegyer&oldid=27060029”