A Napkelet lexikona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Napkelet lexikona
Az I. kötet címlapja
Az I. kötet címlapja

Szerző130 író
Első kiadásának időpontja1927
Nyelvmagyar
Témakörtudományos ismeretek gyűjteménye
Műfajlexikon
Részei2 kötet kb. 30.000 szócikkel kb. 1770 oldalon
Kiadás
Magyar kiadásMagyar Irodalmi Társaság, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz A Napkelet lexikona témájú médiaállományokat.

A Napkelet lexikona egy sokszerzős, kétkötetes magyar nyelvű általános lexikon, melyet a Magyar Irodalmi Társaság adott ki 1927-ben. 130 írójának többsége egyetemi vagy főiskolai tanár volt.

Tartalom[szerkesztés]

A lexikon előlapján található szöveg szerint:

A két kötet tartalmaz 30 000 címszót, 57 lap műmellékletet, 12 színes térképet, 530 szövegközti ábrát, 11 szövegközti térképet és számos statisztikai kimutatást.

A lexikon oldalmérete nagyjából A8-as (valamivel kisebb). A lexikon két kötetes, de a két kötet (I.: AK; 1.–740. old; II.:LZs; 3.–738. old.) egybekötve jelent meg. A lexikon tehát kb. 1770 oldalas, nem számítva az előlapokat (I.–VII. oldalak) és a mellékleteket.

A lexikon célja[szerkesztés]

A lexikon 8.-9. oldala, a képen Ady Endre

Előszava szerint a lexikon a tömörségre és aktualitásra törekszik, hogy azt az értelmiségi réteget segítse a gyors tájékozódásban, mely főképp a Napkelet c. korabeli folyóirat olvasóközönségét képezi. A Napkelet c. folyóirat a korabeli keresztény értelmiség egy jelentős irányzatát képviselő bázislapjának számított (ld. lentebb).

Hangsúlyozottan áttekintő jellegű és nem szaklexikon vagy enciklopédia tehát, cikkeinek tömörségét tartja inkább fontosnak, mint kimerítő, egy-egy témát részletesen kifejtő voltát. Már az előszó fent idézett mondataiból is sejthető, hogy nem tekinthető „ideológiailag semlegesnek”, főszerkesztői becsületesen bevallják, hogy – noha véleményük szerint a lexikon nem elfogult – a semlegesség nem is az elsődleges céljuk volt:

E kis lexikon célja, hogy a nemzeti érzésű magyar intelligencia számára a modern élet eszméinek és a tudományok új eredményeinek útvesztőjében kalauzul szolgáljon. A magyar társadalom ama rétegéhez akar tehát főképen szólni, amely a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában megjelenő Napkelet folyóirat köré olyan lelkesedéssel sorakozott. Fő elvének következetes keresztülviteléből folyik, hogy elsősorban az alkotó világnézet képviselőit, eredményeit és elveit ismerteti. Mindamellett nem elfogult. Közönségével a másik tábor irányait és jelentősebb alakjait is megismerteti vagy állást foglal velük szemben vagy pedig, amennyiben komoly értékekről van szó, elismerésben részesíti őket.[1]

Főszerkesztői[szerkesztés]

Melléklet: Magyarország vallási térképe az 1920-as években

Története[szerkesztés]

A Napkelet folyóirat[szerkesztés]

A Napkelet című irodalmi folyóiratot 1923 januárjában alapította Tormay Cécile, és 1940-ig működött.

Ebben az időszakban 3 csoportosulást, irányvonalat figyelhetünk meg az irodalmi életben:

  • Az újraéledő, liberális illetve baloldali Nyugatot.
  • A kor jellemző és (nem ritkán szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali) árnyalatát, az avantgárdot.
  • A kormányzat által hivatalosan támogatott konzervatív irányzatot. A hivatalos irányvonalon belül is 2 csoportosulást figyelhetünk meg:
    • Liberális-„ókonzervatív” vonalat, melyet a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők képviselt.
    • Antiliberális-„újkonzervatív” vonalat, melyet pedig az 1923-ban alapított, Tormay Cecil szerkesztette Napkelet.

A lapot az 1922-ben létrejött Magyar Irodalmi Társaság támogatta, melynek elnöke gróf Zichy Rafaelné, alelnöke Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és Pauler Ákos, a huszadik század elejének egyik „legmeghatározóbb” magyar filozófusa. A lap tehát – ha közvetve is – állami támogatással, de mindenképp jóváhagyással működött, és az alapító Tormay sem titkolta soha, hogy rokonszenvezik a kormány politikájával. Azt azonban sohasem hagyta, hogy lapjában megjelenjen a politika, cikkei mindvégig kizárólag az irodalom területén maradtak. A Napkelet csak keresztény vallású írók munkáját közölte, kritikai részeiben is inkább a keresztény íróknak kedvezett. Hangjában előkelőségre és irodalmiságra törekedett: az úri középosztály urbánus (városias) szellemű sajtója akart lenni.

A Napkeletet napjainkban is bírálják, mivel egyes kritikusai részben vagy egészben fasiszta vagy antiszemita szelleműnek tartják. Az erősen az SzDSz holdudvarába tartozó ([1]) Kádár Judit irodalomtörténész egy 2003-as tanulmányában (Kritika, 2003/3. 9–12.) ezt lényegében igazoltnak látja ([[https://web.archive.org/web/*/http://72.14.203.104/search?q=cache%3AErhN8y84UNEJ%3Awww.szochalo.hu%2Findex.php%3Fp%3Dnews%26news_id%3D990%26SZHID%3De3769a64fc7de78d8548b3915810067a+K%C3%A1d%C3%A1r+Judit+jutalma&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=2&lr=lang_hu halott link]][halott link]). Mások, véleményét sok tekintetben egyoldalú torzításként értékelik.

Történelmileg úgy alakult, hogy e vitához hasonló módon magának a lexikonnak az ideológiai besorolása is kérdésessé vált a kommunizmus kora alatt. Ld. a lexikon további sorsa. Az utóbbi vitát azonban ma már lezártnak tekinthetjük.

A lexikon további sorsa[szerkesztés]

Egy 1945-ös, szovjet nyomásra készült rendelet (IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 530/1945. M. E. SZÁMÚ RENDELETE a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről) a lexikont „fasiszta szelleműnek és „szovjetellenesnek” minősítette és elrendelte megsemmisítését. [2]

Mindebből az tény, hogy a kiadvány nem tekinthető szovjetbarátnak (a fasizmus szócikkben – a mozgalom minden minősítést kerülő, tárgyilagos leírása végszavaként – a következő szerepel: „a fascizmus érdeme, hogy Olaszorsz. kikerülte a bolshevizmust”).

A tiltólista állításaival ellentétben, a néhány évvel a rendszerváltás előtt (1987-ben) készült Csapodi-Tóth-Vértesy-féle Magyar könyvtártörténet a méltatlanul betiltott, ebből a szempontból semleges, megbízható munkák között említi (a Katolikus lexikonnal együtt):

A jegyzékek valóban szennyirodalmat soroltak fel, zúzdába küldésüket csak helyeselni lehet. A listákra azonban túlbuzgóság és az összeállítására szolgáló rövid idő miatt belekerült néhány politikailag semleges mű is, iskolák, egyletek történetéről szóló, a trianoni békét és következményeit objektívan tárgyaló könyv, pár hitbuzgalmi munka és két jó kézikönyv: A Napkelet lexikona és a Katolikus lexikon.[3]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. (A Magyar Irodalmi Társaság Előszava Archiválva 2006. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben a lexikonhoz, III. előlap).

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]