Major J. Gyula
| Major J. Gyula | |
 | |
| Született | Mayer Jakab 1858. december 13.[1][2] Kassa |
| Elhunyt | 1925. január 30. (66 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Major J. Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Major J. Gyula, 1885-ig Mayer[3] (Kassa, 1858. december 13.[4] – Budapest, 1925. január 30.)[5] zongoraművész, zenetanár és zeneszerző. A századvég magyar romantikus zeneszerzőinek egyike.
Életpályája[szerkesztés]
Mayer Sámuel és Fischer Rozália fia. A Zeneakadémián Volkmann Róbertnél zeneszerzést, Erkel Ferencnél és Liszt Ferencnél pedig zongorázni tanult. Több budapesti iskolában is tanított. 1889-ben Káldy Gyuláva és Nikolits Sándorral részt vett a Magyar Zeneiskola megalapításában, ahol 6 évig tanított. 1894-ben megszervezte a Magyar Női Karénekegyesületet, melyet egy évtizeden át vezetett. 1896-ban megnyitotta saját zeneiskoláját. Művei nagyobbrészt kéziratban maradtak.
Családja[szerkesztés]
Neje Glücklich Ida (1868–1934) volt, aki férje Széchy Mária és Dalma című operáit németre fordította. Nővére, Major Janka koloratúra énekesnő volt, 1889-ben a rotterdami színház tagja volt, 1890. január 16-án Mátray Kálmán színésszel lépett házasságra.
Gyermekei
- Major Gabriella, Ella (1895–?) tanítónő. Férje dr. Kertész Ármin (1879–1945) középiskolai tanár volt.[6]
- Major Róbert (1896–1985) közgazdasági és politikai író. Felesége Barabás Zsuzsanna Terézia volt.[7]
- Major Ervin (1901–1967) zenetörténész, zeneszerző. Első felesége Sárossy Emma, második Radnai Sarolta volt.
- Major Ottó (1904–?) kereskedő. Felesége Rosenfeld Janka (1903–?) volt.[8]
Művei[szerkesztés]
- Erzsike (opera, egyfelvonásos). Bemutatta a Magyar Királyi Operaház, 1901. szeptember 24-én.
- Széchy Mária, Kolozsvár, 1906.
- Mira (dalmű). Bemutató: 1913. március 27., Pozsony.
- Dalma (opera) Nem került színre.
- Diana (opera)
- Versenyművek, kamara- és zongoraművek
Zenei szakmunkája[szerkesztés]
- Magyar Zenetudomány
- Zsidó vallásos énekek (Budapest, 1892)
Tankönyvei[szerkesztés]
- Énekkönyv az elemi népiskolák számára (Budapest, 1890)
- Összhangzattan (Budapest, 1891., 2. kiadás: 1898)
- Zongoraiskola (Budapest, 1891, 1898)
- Módszeres énekkönyv az alsó zsidó népiskolák számára (Budapest, 1898)
- Ellenpont (Budapest, 1903)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Major J. Gyula, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09869.htm
- ↑ a b International Music Score Library Project
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 41102/1885. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1885. év 8. oldal 1. sor
- ↑ Születési bejegyzése a kassai izraelita hitközség születési akv. 40/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 236/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Major Gabriella házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 423/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Major Róbert házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1487/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Major Ottó házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 343/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 569. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés
