Michigan-tó
| Michigan-tó | |
 | |
| A Michigan-tó látképe a Willis Towerből (Chicago) | |
| Ország(ok) | Amerikai Egyesült Államok |
| Elsődleges források | Lista
|
| Elsődleges lefolyások | Huron-tó |
| Hosszúság | 494 km |
| Szélesség | 190 km |
| Felszíni terület | 57 750 km2 |
| Átlagos mélység | 85 m |
| Legnagyobb mélység | 281 m |
| Víztérfogat | 4918 km3 |
| Part hossza | 2633 km |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Elhelyezkedése | |
 Michigan-tó
Pozíció az USA térképén
| |
 é. sz. 44° 00′ 28″, ny. h. 86° 45′ 23″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 28″, ny. h. 86° 45′ 23″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michigan-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Michigan-tó édesvizű, az észak-amerikai Nagy-tavak tórendszer harmadik és a világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava, területe teljes egészében az Amerikai Egyesült Államokon belül fekszik. Elnevezése az odzsibva indiánok mishigami (nagy víz) szavából ered, melynek kiejtés utáni angol leírása „Michigan”.
Földrajza[szerkesztés]
Az utolsó jégkorszak során, mintegy 10 000 évvel ezelőtt a területet borító jégtakaró elolvadt, az így keletkező víz pedig feltöltötte a Michigan-tó medrét. Elhelyezkedése 43°30' É és 87°30' Ny.
A Nagy-tavak egyetlen olyan tagja, mely teljes egészében az Amerikai Egyesült Államok határain belül fekszik, területén négy állam, Indiana, Michigan, Wisconsin és Illinois osztozik.
A Mackinac-szoros révén kapcsolódik a többi tóhoz. Előfordul, hogy (mivel gyakorlatilag közös vízfelülettel rendelkeznek) a Huron-tóval együtt Michigan-Huron-tónak is nevezik.
Adatai[szerkesztés]
- Felülete: 57 750 km²
- Hosszúsága: 494 km
- Szélessége: 190 km
- Tópart hossza: 2633 km
- Átlagos mélysége: 85 méter
- Legnagyobb mélysége: 282 méter
- Vízmennyisége: 4918 km³
- Hőmérséklete: Átlagosan 13 és 21 °C között ingadozik
Fontosabb városok[szerkesztés]
A Michigan-tó partján körülbelül 12 millió ember él, sok észak-michigani kisváros a gyönyörű környezet és a kellemes hangulat miatt a turizmusból él, mint pihenő- és üdülőközpont. Ezek az üdülővárosok nagy szezonális lakossággal rendelkeznek, elsősorban Chicagóból és Detroitból érkeznek ide látogatók, illetve vesznek itt nyaralót a pihenni vágyók.
A legjelentősebb városok a tó körül, államonként (30 000 lakos felett):
A tópart[szerkesztés]
A nyugati és a legészakibb partjai sziklásak, míg a déliek és a keletiek homokkal borítottak, nem egy helyen homokdűnék is szép számban fordulnak elő. Chicago környékén a strandokat mesterségesen töltik fel homokkal, mivel innen a szél a tóba hordja azt. Az északi part mentén található a világ egyetlen olyan pontja, ahol fosszilis korallokból kialakult úgynevezett Petoskey köveket lehet találni, ez egyben Michigan állam nemzeti köve is.
A part menti strandok az egész tó körül általában, de a különösen Michigan és Illinois állambeliek szépségükről ismertek. A homok lágy, bézs színű, magas kvarc tartalma miatt kellemes, lágy hang hallható, szinte „énekel”, ha az ember sétál rajta. A helyiek ezért tréfásan „singing sands”-nek (éneklő homoknak) nevezik. A tó vize általában tiszta és hideg, késő nyáron is csak ritkán megy 23 °C fölé.
Környezet[szerkesztés]
A tavon hatalmas hajóforgalom zajlik, mivel a Szent Lőrinc-víziút, illetve a Nagy Tavak csatornarendszerének kiépítésével és átadásával (1959) az óceánjáró hajók a Michigan-tóra is felhajózhatnak. Ennek hátulütője, hogy súlyosan szennyezik a környezetet és komoly károkat okoznak a helyi élővilágában.
A partmenti települések acélgyárai a hatalmas károsanyag-kibocsátásuk miatt egyre láthatóbban megváltoztatják a naplementék színét. Éjszakánként Chicago fényeit szinte a teljes Indiana állambeli partvonalon lehet látni.
