Gábor Preisich

From Wikipedia, the free encyclopedia
Jump to: navigation, search
Gábor Preseich
Born (1909-05-12)May 12, 1909
Died April 21, 1998(1998-04-21) (aged 88)
Nationality Hungarian
Occupation Architect
The native form of this personal name is Preisich Gábor. This article uses the Western name order.

Gábor Preisich (12 May 1909 – 21 April 1998) was a Hungarian architect. He won the Herder Prize in 1975 along with Romanian poet Nichita Stănescu.

Works[edit]

Buildings designed[edit]

  • 1932. Budapest, I. Gellérthegy utca 6. tenement house. (in partnership with Aladár Münnich )
  • 1933. Budapest, II. Káplár utca 7. tenement house. (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1933. Budapest, XIV. Erzsébet királyné útja 30/b tenement house. (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1933-34. Budapest, XI. Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64. tenement house and Simplon-, later Bartók-cinema (in partnership with Mihály Vadász).
  • 1934-35. Budapest, VIII. Köztársaság (earlier: Tisza Kálmán) tér 14, 15, 16. - Vay Ádám utca 2. tenement house. (in partnership with: Bertalan Árkay, Sándor Faragó, József Fischer, Károly Heysa, Pál Ligeti, Farkas Molnár, Móricz Pogány, Mihály Vadász)
  • 1935. Budapest, XII. Városmajor utca 26/b. tenement house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1935. Budapest, XIV. Örs vezér út 52. family house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1936. Budapest, XII. Bazin utca 20. family house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1936. Budapest, XII. Rácz Aladár út 46. family house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1936. Budapest, XII. Tusnádi utca 34. family house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1937. Budapest, I. Krisztina krt. 69. tenement house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1937. Budapest, II. Margit krt. 65. tenement house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1937-38. Budapest, I. Csalogány utca 4/d. tenement house (in partnership with Mihály Vadász)
  • 1937-38. Budapest, V. Balassi Bálint (earlier: Személynöki) utca 2-4. Markó utca 1. Széchenyi rkp. 12-13. és Kossuth tér 18. tenement house. (in partnership with Mihály Vadász) The frontage design by Andor Wellisch.
  • 1940-41. Budapest, XII. Városmajor utca 52. tenement house (in partnership with György Gerle)
  • 1941. Budapest, I. Kosciusco Tádé (earlier: Koronaőr) utca 14. és Márvány utca 1/b. tenement house (in partnership with György Gerle)
  • 1942. Budapest, XII. Hegyalja út 105. family house (in partnership with György Gerle)
  • 1942. Budapest, II. Endrődi Sándor utca 18/a. family house (in partnership with György Gerle)
  • 1947. Budapest, V. Bajcsy-Zsilinszky út 24. – Arany János utca 35. portal (in partnership with Lajos Gádoros)
  • 1947-49. Budapest, V. Jászai Mari tér 1. - Széchenyi rakpart 19. Ministry of the Interior (today: The Office of the National Assembly) (in partnership with Ágost Benkhard, László Gábor, Lajos Gádoros, Andor Lévai, Gyula Rudnai)
  • 1948-50. Budapest, VI. Dózsa György út 84/a. MÉMOSZ hall. today Liget-Center (in partnership with Lajos Gádoros, Imre Perényi, György Szrogh)
  • 1961. Budapest, XII. Kékgolyó u. 1. apartment house (in partnership with Albert Kiss, Árpád Mester)
  • 1961. Budapest, XI. Lágymányosi út. apartment houses.
  • 1961. Budapest, XI. Lágymányosi út school of housing estate, (in partnership with Albert Kiss, Árpád Mester)
  • 1964. Budapest, II. Cseppkő utca 69. children's home.
  • 1969 és 1974 Szigliget, summer house.

Bibliography[edit]

  • PREISICH – SÓS A .- BRENNER J.: Budapest városépítészeti kérdései, Budapest, 1954
  • PREISICH – REISCHL – VADÁSZ: Városi családi ház, Budapest, 1959
  • Budapest városépítésének története I. Buda visszavételétől a kiegyezésig, Budapest, 1960
  • Budapest városrendezési problémái [szerk.], Budapest, 1963
  • Budapest városépítésének története II. A Kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig, Budapest, 1964
  • Budapest városépítésének története III. A két világháború közt és a felszabadulás után, Budapest, 1969
  • Walter Gropius, Budapest, 1972 (1981-ben lengyel, 1982-ben német kiadás)
  • Budapest jövője (szerk.), Budapest, 1973
  • Ernst May, Budapest, 1983
  • Vélemények-viták a városépítésről [szerk.], Budapest, 1984
  • Budapest városépítésének története 1945-1990, Budapest, 1998.
  • Építészeti, városépítészeti pályafutásom története. Lapis angularis VII. Szerk. Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre, Budapest 2009.

Selected essays[edit]

  • A CIRPAC és a modern építészet, Magyar Szemle, 1931/9.
  • Milyen lesz a jövő művészete, Független Kritika, 1935. március 1.
  • A háború utáni újjáépítés feladatai, Új Építészet, 1946/1.
  • Hozzászólás Fülep Lajos: Egy nagy lehetőség Budapest újjáépítésében c. cikkéhez, Fórum, 1948
  • Az építészeti forma kérdéséhez, Építés-Építészet, 1949/4.
  • Feladataink az új Budapest felépítésében, Világosság, 1951. augusztus 17.
  • A budapesti földalatti gyorsvasút városrendezési jelentősége, Magyar Építőművészet, 1953/3-4.
  • Budapest városrendezési problémái, Magyar Építőművészet, 1953/5-6.
  • A korszerű lakóház, Élet és Tudomány, 1954. október 13.
  • Városépítés a Szovjetunióban, Magyar Építőművészet, 1954/10-12.
  • Építőművészetünk problémái, Csillag, 1955/6.
  • Budapest tíz éve, Magyar Építőművészet, 1955/3-5.
  • Ízlés az építészetben – ízlés az utcán, Természet és Társadalom, 1955/11.
  • A jövő Budapestje, Élet és Irodalom, 1961. október 25.
  • Le Corbusier, a várostervező, Városépítés, 1965/5.
  • A budapesti település-agglomeráció növekedése és az ebből adódó problémák, Demográfia, 1968/2.
  • Az elismerés és a kritika hangján a METRÓ-ról, Budapest, 1973/3.
  • Nyílt levél Bernáth Aurélhoz, Magyar Nemzet, 1973. március 6.
  • A METRÓ esztétikája, Művészet, 1973/10.
  • Modernség (Hozzászólás a tulipán-vitához), Élet és Irodalom, 1975/11.
  • Gondolatok a tömeges lakásépítés esztétikai kérdéseiről, Magyar Építőművészet, 1975/3.
  • Elavult tömbök felújításos átépítése, Városépítés, 1975/1.
  • Kételyeim (Hozzászólás a tulipán-vitához), Magyar Építőművészet, 1972/2.
  • A Hilton-szálló a városképben, Budapest, 1977/3.
  • Lakótelepek esztétikája, Budapest, 1977/3.
  • Még mindig – Gropius?, Magyar Építőművészet, 1983/4.