Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal

Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal
	Személyvonat Szeghalomban 1996-ban
Vonalszám:	127
Vonal:	127
Hossz:	84 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; Compania Națională de Căi Ferate CFR;
Maximális sebesség:	40/60 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal a MÁV 127-es számú egyvágányú, nem villamosított 84 km hosszú mellékvonala. Személyszállítás jelenleg csak Vésztő és Gyoma között történik.

Történet[szerkesztés]

A mai vasútvonal több vasúttársaság vonalaiból alakult ki. A Dévaványa és Gyoma közötti vonalszakaszt, egyes források szerint, a Mátra–Körösvidéki HÉV társaság építette.^[1] A társaság Kisújszállástól Gyomáig tartó vasútvonalának utolsó szakaszaként épült meg, a vonalat 1889. szeptember 10-én adták át a forgalomnak.

A Dévaványától induló, Szeghalmon át Kótig (mai nevén Kótpuszta) tartó vonalszakaszt szintén a Mátra–Körösvidéki HÉV társaság építette, az Erdélyt és a Mátra vidékét összekötő vasútvonal részeként. A vonalat 1891. június 29-én nyitották meg.^[2]

A Kótpusztától Ösipusztán (mai nevén Őssipuszta) keresztül Nagyváradig tartó vonalat a Bihari HÉV társaság építette. A 47,6 km hosszú vonalat 1887. november 1-jén helyezték üzembe.^[3]

A felépítményt a Mátra - Körösvidéki HÉV 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű, a Bihari HÉV 20 kg/folyóméteres, "n" jelű sínekből építette.

A vasútvonalat a trianoni békeszerződésben kijelölt új államhatár kettévágta, az átmenő forgalmat nem vették fel. Később Körösnagyharsány és Körösszeg között a pályát is elbontották. 1940-ben, a második bécsi döntéssel a vonal ismét teljes egészében Magyarországé lett, pályafelújítás, és a felszedett szakasz újjáépítése után a vonatok ismét Nagyváradig jártak. 1944 után Körösnagyharsány újra végállomássá vált, 1971-ben pedig a határon átmenő pályát másodszor is felbontották. A vasúti töltés körülbelül 4 km hosszban még a mai napig felismerhető. A román oldalon, Körösszeg és Nagyvárad között a pálya járható, 1997-ben a személyszállítás megszűnt, 2013. augusztus 21-én újraindult, 2015. március 15-től ismét megszűnt, teherforgalom nincs. A személyszállítást 2013 és 2015 között az Interregional Calatori kolozsvári magántársaság látta el.

Körösnagyharsányban volt az országban az egyetlen olyan megállóhely, amely körüljárási lehetőség nélküli, végállomásként funkcionált. (Hasonló volt az egykori Szombathely–Bucsu-vasútvonal, mely 1960-ban szűnt meg, illetve Vedresháza megállóhelynél a Szeged–Vedresháza-vasútvonalon.)

Felépítmény[szerkesztés]

A Vésztő-Körösnagyharsány vonalon az engedélyezett sebesség Vésztő-Kótpuszta között 50 km/h, Kótpuszta-Körösnagyharsány szakaszon 40 km/h. Komádi-Körösnagyharsány szakaszon hosszabb 30 km/h-s lassújellel. Ezt a vonalszakaszt jórészt az 1990-es években cserélték át „i” rendszerű sínekről (23,6 kg/fm) „c” rendszerűre (34,5 kg/fm) ami a tengelyterhelés 12-ről 17,5 tonnára emelését eredményezte, azonban az aljak rossz állaga miatt napjainkra leromlott a pálya állapota.

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonalon Körösnagyharsány és Vésztő között a személyszállítás 2009. december 13-ától, a 2009/2010. évi menetrendváltástól megszűnt.^[4]

Bővebben: 2009-es magyarországi vasútbezárások

Nagyvárad és Körösszeg között 2013. augusztus 21-től újraindult a személyszállítás, azonban 2015. március 15-étől ismét megszűnt. A személyszállítást az Interregional Calatori kolozsvári magántársaság látta el.^[5]