1,4-Heptonolakton
| 1,4-Heptonolakton | |
| |
| IUPAC-név | (3R,4S,5R)-3,4-dihidroxi-5-((1S,2R)-1,2,3-trihidroxipropil)dihidrofurán-2(3H)-on |
| Más nevek | E370 |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 89-67-8 |
| PubChem | 78942 |
| EINECS-szám | 201-929-6 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C7H12O7 |
| Moláris tömeg | 208,17 g/mol |
| Megjelenés | fehér, savanyú ízű kristályok[1] |
| Sűrűség | 1,806 g/cm³ |
| Forráspont | 557,5 °C[2] |
| Oldhatóság | vízben, alkoholban oldódik |
| Törésmutató (nD) | 1,645 |
| Veszélyek | |
| Lobbanáspont | 232,2 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az 1,4-heptonolakton (E370) egy mesterséges adalékanyag, melyet a hidroxi-heptánsavból, szintetikus úton állítanak elő.
Élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként és aromaként alkalmazzák.
Elsősorban kókusz-, dió- és vaníliaaromákban fordulhat elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, nincs ismert mellékhatása.
Források[szerkesztés]
- ↑ Glandord, Kuhnert, Lück, Muermann, Handbuch Lebensmittelzusatzstoffe, Behr's verlag, 2005
- ↑ Chemspider 71275, elérés dátuma 03/08/2008