Kunszentmiklósi járás
| Kunszentmiklósi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Bács-Kiskun vármegye |
| Járási székhely | Kunszentmiklós |
| Települések száma | 9 |
| városok | 3 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 29 438 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 769,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| A Kunszentmiklósi járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kunszentmiklós. Területe 769,81 km², népessége 29 748 fő, népsűrűsége 39 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Három város (Kunszentmiklós, Dunavecse és Szabadszállás) és 6 község tartozik hozzá.
A Kunszentmiklósi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól, és 1956-ban szűnt meg. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és székhelye mindvégig Kunszentmiklós volt.
Települései[szerkesztés]
| Település | Rang (2013. július 15.) |
Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2012. január 1.) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| Kunszentmiklós | járásszékhely város | Kunszentmiklósi | 8 515 |
172,11
|
| Dunavecse | város | Kunszentmiklósi | 3 937 |
66,77
|
| Szabadszállás | város | Kunszentmiklósi | 5 896 |
164,62
|
| Apostag | község | Kunszentmiklósi | 1 948 |
31,94
|
| Dunaegyháza | község | Kunszentmiklósi | 1 504 |
10,12
|
| Kunadacs | község | Kunszentmiklósi | 1 566 |
89,9
|
| Kunpeszér | község | Kunszentmiklósi | 649 |
77,55
|
| Szalkszentmárton | község | Kunszentmiklósi | 2 827 |
82,08
|
| Tass | község | Kunszentmiklósi | 2 906 |
74,72
|
Története[szerkesztés]
A Kunszentmiklósi járás elődje a 19. század végén a Kiskuni járás kettéosztásával létrejött Kiskun felső járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kunszentmiklós volt a székhelye. A Kiskuni járás az 1876-os megyerendezés során jött létre, amikor a Jászkun kerületet megszüntették és annak egyik részét, a Kiskun kerületet Pest-Pilis-Solt vármegyével egyesítve létrehozták Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét.
A járáshoz tartozó községek számát többek között befolyásolta, hogy az egykori mezővárosok határához tartozó kiskunsági puszták területén több új község alakult. Emellett a járás határai többször is változtak. 1922-ben azonban Szabadszállás egy távoli pusztája, Jakabszállás nem csak önállóvá vált, de át is sorolták a Kiskunfélegyházi járásba. 1924-ben a járás határait ismét módosították, két községet délen a Kiskőrösi járáshoz csatoltak, egyet viszont ide osztottak be a Dunavecsei járástól.
Az 1950-es megyerendezés során a Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun megyéhez került. Az új megyeszékhely körül, amely addig nem volt járási székhely, megalakult az új Kecskeméti járás, melyhez több községet átsoroltak a Kunszentmiklósitól. Az ezt követő járásrendezés már nem módosította a határait.
A Kunszentmiklósi járás megszűnésére 1956. február 1-jével került sor, amikor Fülöpszállást a Kiskőrösi járáshoz, többi községeit pedig a Dunavecsei járáshoz csatolták. Ezzel különös képződménnyé vált a Dunavecsei járás, amely a korábban közös közigazgatási egységbe soha nem foglalt Duna-menti és kiskunsági településeket vont közös igazgatás alá, és amelynek Dunavecse nem vált valódi központjává, mivel Kunszentmiklós jelentősebb hely volt nála mind népességét, mind vonzását tekintve. Az 1990-es évektől kialakult kistérségi rendszerben a két település ismét egy kistérségbe tartozik, de a központ szerepét ma Kunszentmiklós tölti be.
Községei 1898 és 1956 között[szerkesztés]
Az alábbi táblázat felsorolja a Kunszentmiklósi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
| Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
|---|---|---|---|---|
| Csengőd | 1912 | (Páhi határából alakult) | 1924 | Kiskőrösi járáshoz |
| Fülöpháza | 1948 | (Fülöpszállás határából alakult) | 1950 | Kecskeméti járáshoz |
| Fülöpszállás | 1898 | Kiskun felső járásból | 1956 | Kiskőrösi járáshoz |
| Izsák | 1898 | Kiskun felső járásból | 1950 | Kecskeméti járáshoz |
| Kerekegyháza | 1898 | Kiskun felső járásból | 1950 | Kecskeméti járáshoz |
| Kunadacs | 1949 | (Peszéradacs kettéválásával alakult) | 1956 | Kecskeméti járáshoz |
| Kunpeszér | 1949 | (Peszéradacs kettéválásával alakult) | 1956 | Kecskeméti járáshoz |
| Kunszentmiklós | 1898 | Kiskun felső járásból | 1956 | Dunavecsei járáshoz |
| Orgovány | 1901 | (Kunszentmiklós határából alakult) | 1950 | Kecskeméti járáshoz |
| Páhi | 1898 | Kiskun felső járásból | 1924 | Kiskőrösi járáshoz |
| Peszéradacs | 1908 | Alsódabasi járásból | 1949 | Kettévált Kunadacs és Kunpeszér néven |
| Szabadszállás | 1898 | Kiskun felső járásból | 1956 | Dunavecsei járáshoz |
| Tass | 1924 | Dunavecsei járásból | 1956 | Dunavecsei járáshoz |
Történeti adatai[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2012. évi helységnévkönyve
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)