Müra

Müra, Myra, (ógörögül: Μύρα, Mýra) ókori város Lükiában, mely a mai Törökország, Antalya tartományban található.

Története

Müra ókori színháza

Müra már a klasszikus korban is jelentős hely volt, a hellenisztikus időszaktól kezdve a Lükiai Liga hat legnagyobb városának egyike volt. Lüiának Pamphyliától való elválasztása után II. Theodosius császár (408-450 AD) alatt Müra a tartomány adminisztratív és ekkléziológiai fővárosa lett. Müra már korán püspöki székhely volt; 300-tól kezdve Mürai Miklós szolgált itt püspökként.

Artemisz Eleuthera (Kübele) istennőnek Mürában volt egy kultikus központja, amely Kr. u. 141-ben egy földrengés során elpusztult.

809-ben a helyszínt Hārūn ar-Raschīd vezette arab csapatok kifosztották, és ezt követően sokat veszített jelentőségéből. I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár (1081-1118) uralkodása alatt Müra ideiglenesen az iszlám szeldzsukok kezére került. Bariból származó olasz kereskedők kihasználták a zavaros időket, hogy Szent Miklós földi maradványait hazaszállítsák, ahová 1087. május 9-én érkeztek meg. Ettől kezdve Bari lett a Szent Miklós-kultusz központi zarándokhelye.

Az évszázadok során Müra városa a Demre folyó iszapja alá temetődött; romjait 1965-ben és 1968-ban Jürgen Borchhardt német régész tárta fel.

Érdekes helyek Mürában

Mürai sziklasírok:

• Az első Szent Miklós-templom a 6. században épült. A mai háromhajós bazilika magja a 8. századból származik. A templomot IX. Konstantin Monomachosz bizánci uralkodó (1000-1055) és Zóé császárnő újította fel. A 11. század második felében kolostort építettek itt, és a szerzetesekre bízták a zarándokhely gondozását.

Szent Miklós maradványait 1087-ben olasz kereskedők ellopták és Bariba szállították. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a templom teljesen elvesztette jelentőségét; a zarándokok még ma is látogatják. A templomot, amely évszázadokon át a Demre folyó iszapjába süllyedt, 1850-ben II. Sándor cár alatt oroszok szerezték meg, és részben helyreállították. A kegyhelynek az orosz ortodox egyházzal való végleges egyesítésére vonatkozó tervek csak 1910-ben készültek el.

Szent Miklós sírja Mürában

1963-ban a templom keleti és nyugati oldalát feltárták. Az 1990-es évek óta további török ásatások folynak a templomban. Belül bizánci freskók és építészeti szobrok, valamint római szarkofágok találhatók, amelyeket spoliaként használtak újra. A templom előtt egy modern Szent Miklós emlékmű áll.

2007. december 6-án Ertuğrul Gunay török kulturális miniszter engedélyezte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi görögkeleti ökumenikus pátriárkának, hogy a görögkeleti liturgia szerinti istentiszteletet tartson a Szent Miklósnak szentelt demrei templomban. A bazilikában utoljára 2002-ben tartottak istentiszteletet. Bár a pátriárkátus minden évben kérelmet nyújtott be, öt évig nem kapott engedélyt. Emellett a kulturális miniszter mintegy 25 000 eurót adományozott, hogy a rossz állapotban lévő bazilikát felújítsák.

A város további látnivalói:

• Római színház
• Ókori lükiai sziklasírok.
• Kikötő: A Demrétől öt kilométerre délnyugatra fekvő Andriake (mai neve: Çayağzı-öböl) mára eliszaposodott. Korai hellenisztikus alapítású. Pál apostol Kr. u. 59-ben itt váltott hajót a Rómába vezető útja során (ApCsel 27:5-6 EU). A kikötői infrastruktúrát a nagy császárkorban tömegesen bővítették, és a kikötő a késő ókorban is virágzott.

Mürai sziklatemplomok

Hat temploma mellett ebben az időszakban két fürdő is épült Mürában. A korai bizánci időkben a Granariumban bíbort bányásztak, amiről egy kiterjedt hulladékhalom tanúskodik, amely részben az egykori piacteret borítja. A települést valószínűleg a középkorban elhagyták, bár ennek okai nem ismertek, de összefüggésbe hozhatók a kikötő fokozódó eliszaposodásával.

Érdemes megnézni a régi magtárat, egy magtárat, amelyben akár 6000 köbméter gabonát is tárolhattak. Valószínűleg Hadrianus császár idején épült.

A közeli Ücağız (Kekova) és a szomszédos Kaleköy (Simena) falu is megér egy látogatást. Lükiai sziklasírok és indás szarkofágok láthatók ott - viszonylag jó állapotban.

A tengerparti régióban tilos a búvárkodás, de Kekova környéke vonzó a búvárkodók számára.

Források

• Jürgen Borchhardt (szerk.): Myra. Eine lykische Metropole in antiker und byzantinischer Zeit; Istanbuler Forschungen, vol. 30; Gebr. Mann, Berlin 1975. ISBN 3-7861-2209-1.
• Nevzat Çevik (szerk.): Arkeolojisinden Doğasına Myra/Demre ve Çevresi. T.C. Kültür ve Turizm Bakanliğı Yayını, Antalya 2010. ISBN 978-975-17-3517-1.