SMS Büffel
| SMS Büffel | |
| Hajótípus | vontató |
| Tulajdonos | cs. és kir. haditengerészet |
| Pályafutása | |
| Ára | 129 118 korona |
| Építés kezdete | 1887. július 30. |
| Vízre bocsátás | 1888. március 13. |
| Szolgálatba állítás | 1889 |
| Szolgálat vége | 1920 |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 97 tonna |
| Hossz | 30 méter |
| Szélesség | 4,77 méter |
| Merülés | 2, 5 méter |
| Teljesítmény | 250 lóerő |
| Sebesség | 12,6 csomó (23,3 km/h) |
| Fegyverzet | 3 db 3,7 cm-es gyorstüzelő ágyú |
| Páncélzat | nincs |
| Legénység | 2 tiszt + 17 fő legénység |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az SMS Büffel az az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének vontatóhajója volt 1888–1918 között.
Építése[szerkesztés]
A hajó építését 1887. július 30-án kezdték meg a pólai Arsenalban, Moriz Soyka, a cs. és kir. haditengerészet legfőbb hajóépítő mérnökének (Oberster Ingenieur) tervei alapján. 1888. március 13-án bocsátották vízre, 24-én került sor az első próbaútjára. Az építés júniusban fejeződött be, a Büffel (bölény) nevet szeptember 28-án hagyta jóvá I. Ferenc József. A hajó 129 118 koronába került.
Pályafutása[szerkesztés]
1889-ben állt szolgálatba, április 11-én az SMS Gaukler torpedónaszádot vontatta Triesztbe, javításra. 1891-ben a gépésziskola (Maschinenschule) állományába vezényelték, 1892-től a trieszti tengerészeti körzet parancsnokság alárendeltségébe került.
1893-ban térképezési munkálatokban vett részt a Katina-sziget, valamint Grado és Sistiana körzetében. 1898-99 folyamán a partvédő tüzérség, valamint a haditengerészet tüzériskolája számára célvontatási feladatokat végzett, többek közt Cattaroban. 1901-ben kazáncserét végeztek rajta.
1908. február 25-én Brionitól nyugatra segítséget nyújtott az olasz zászló alatt hajózó Vico trabaccolónak, amely egy viharban elveszített árbócát. A bajba jutott hajót Polába vontatta be. A későbbi években ismét célvontatási feladatokat végzett Cattaroban és Polában.
Az I. világháború folyamán többször hajózott az albán partvidéken. 1918. január 19-től a Tender 98 nevet viselte. A háború végén a délszláv hatóságok foglalták le, majd 1920-ban Olaszország kapta meg, itt rövid ideig Medolino néven szolgált.
A hajó tervrajzait az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltára (Kriegsarchiv) őrzi.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ AT-OeStA/KA Marine NMA Marineschiffspläne Sch III/4. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
Források[szerkesztés]
- Aichelburg, Wladimir: Register der k. (u.) k. Kriegsschiffe - Von Abbondanza bis Zrinyi. Wien, 2002. ISBN: 978-3-7083-0052-8
- Tengerészet. Tansegédlet a hadsereg és honvédségek tisztjei és tiszti iskolái számára. Budapest, 1914. Fordította: Reményi Ferenc.