Nagyhegyes
| Nagyhegyes | |||
 | |||
| A Keleti-főcsatorna Nagyhegyesnél | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bajusz Istvánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4064 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2847 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 132,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 21° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 21° 20′ 40″ | |||
 Nagyhegyes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Nagyhegyes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhegyes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagyhegyes község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban. Területe 13 276,41 hektár (belterület: 175,35 hektár, külterület: 13 101,06 hektár)[3]
Címere azúrkék vágott pajzs zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, amelyből vörös láng csap elő arany mezőben. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász. A két kalász a mezőgazdaságra utal, a láng pedig a falu határában levő gázmezőre.[4]
Fekvése[szerkesztés]
Nagyhegyes a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben épült. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. További szomszédos települések még: délkelet felől Ebes, délnyugatról Nádudvar, nyugaton pedig Hortobágy.
Az ártéri síkság tengerszint feletti magassága itt 87–110 méter; a felszínt a Tisza és mellékfolyói alakították ki. A síkságból számos kunhalom emelkedik ki. A felszín jelentős részén mélyben sós és szikes talajok uralkodnak. A főcsatornához közel, a keleti részen jobb a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A táj használatát elsősorban a talajminőség határozta meg. A sziki legelők értékes állat- és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park.
A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 méter vastag ártéri lösz borítja. A löszön–iszapon képződött talajok termékenyek, gyakori az alföldi mészlepedékes csernozjom. A kiváló talajoknak köszönhetően a falu keleti részének zöme szántóföld.
Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000-et, ebből a nyári negyedévre jut 780–800 óra. Az évi középhőmérséklet jellemzően 9,7–9,9 °C. Az évi csapadék 520–550 mm, ebből 310–330 mm esik a vegetációs időszakban. Az északkeleti és délnyugati szél mellett az északi szél is gyakori. Mivel kevés a fa, az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig, erős deflációt és gyakori aszályokat okozva.
Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna és az Alsó-Kadarcs-csatorna.
Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó és az Elepi-halastavak. Az 1961-es gázkitörés helyén keletkezett a mintegy 200 méter átmérőjű Kráter-tó, amit a kitörés hordalékaiból keletkezett , 17 méteres földsánc ölel körül. A sáncot zömmel nemes nyárból (Populus x euramericana) álló erdő borítja. Az erdővel övezett védett kis vízfelület hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldekétől.
A felszín alatti földgázmező kitermelését az 1960-as évben kezdték el. A geotermikus energia is hasznosíthatónak tűnik.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb megközelítő útvonala Debrecen és Tiszafüred-Hortobágy felől is a 33-as főút. Balmazújvárossal és Hajdúszoboszlóval a 3321-es út köti össze, Püspökladány és Nádudvar felől pedig a 3405-ös úton érhető el. Határszélét keleten érinti a 3319-es út.
Története[szerkesztés]
A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. Írásban először 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében említik Hegyesházas néven.
A tatárjárás pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett; túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen külső birtokai közé tartozott, és a 18. század közepétől népesült újra. A szórt tanyákat építő telepesek utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.
A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. A középületeket 1950-ben kezdték építeni a falut 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, az utolsó tanyasi iskolát 1975-ben számolták fel.
Közélete[szerkesztés]
Vezetői[szerkesztés]
| Időszak | Tanácselnök | Párt |
|---|---|---|
| ?–1987 | Kiss József | Hazafias Népfront |
| 1987–1990 | Bajusz Istvánné[5] | Hazafias Népfront |
| Időszak | Polgármester | Párt |
| 1990–1994 | Bajusz Istvánné[5] | Független |
| 1994–1998 | Független | |
| 1998–2002 | Független | |
| 2002–2006 | Független | |
| 2006–2010 | Független | |
| 2010–2014 | Független | |
| 2014–2019 | Független | |
| 2019-től | Független |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2712 | 2687 | 2714 | 2771 | 2870 | 2847 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 16,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 59,3% (18,8% nem válaszolt).[7]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 47,2% felekezeten kívüli (29,4% nem válaszolt).[8]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagyhegyesi Kráter-tó: 1961-ben egy gázrobbanás során keletkezett kb. 200 méter átmérőjű tó, mely a településtől keletre fekszik kb. 3,6 kilométer távolságra.[9][10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)onkormvalnevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nagyhegyes – Földrajzi fekvés (Hivatalos weblap, Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Nagyhegyes – Településtörténet (Hivatalos weblap, Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ a b Bajusz Istvánné. Unokáink is olvasni fogják. Az Északkeleti Almanach a világhálón, 2007. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nagyhegyes Helységnévtár
- ↑ Nagyhegyes Helységnévtár
- ↑ A nagyhegyesi Kráter-tó, Utazik.hu
- ↑ Tragédiából természeti csoda: a nagyhegyesi Kráter-tó Archiválva 2019. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, hirek360.hu
További információk[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja, nagyhegyes.hu
- dr. Bálint György: Gazdák és kertészek Nagyhegyesen, balintgazda.hu
- Nagyhegyes közigazgatási portálja Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, e-tarsulas.hu
A Hajdúszoboszlói járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
