Ugrás a tartalomhoz

Hunyad megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hunyad megye (Hunedoara)
Hunyad megye címere
Hunyad megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyDéva
JelzésHD
Terület7063 km²
Körzethívószám(+40) 254
Népesség
Népesség361 657 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség59 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad megye témájú médiaállományokat.

Hunyad megye (románul: Județul Hunedoara) Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Déva. Szomszédos megyék: északon és keleten Fehér megye, nyugaton Arad megye, Temes megye és Krassó-Szörény megye, délen Gorj megye, délkeleten pedig Vâlcea megye. Hunyad megye 2009-ig része volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak.

Földrajz

[szerkesztés]
A Bukura-tó a legnagyobb tengerszem a Retyezát-hegységben

A megye területe 7 063 km². A domborzat nagy részét hegyek teszik ki, amelyeket a Maros választ ketté keletről nyugatra haladva. Északon helyezkedik el az Erdélyi-középhegység (Erdélyi-érchegység, Bihar-hegység), délen a Déli-Kárpátok (Páring-hegység, Surján-hegység, Retyezát-hegység, Godján-hegység és a Ruszka-havas). A Maros, a Fehér-Körös és ezek mellékfolyói széles völgyeket képeznek. Jelentős a megye déli részén található Hátszegi- és Petrozsényi-medence. Délen a Zsil völgyén keresztül könnyedén át lehet jutni Olténiába.

Legmagasabb pont: Nagy-Páring (2519 m), Páring-hegység.

Turizmus

[szerkesztés]

A Retyezát Nemzeti Park és más festői tájak miatt Hunyad megye a legszebb romániai megyék egyike. A Szászvárosi-havasokban található dák erődítmények a Világörökség részét képezik.

Gazdaság

[szerkesztés]

Hunyad megye ipara a környék bányászatával van összeköttetésben. A hegyekben ősidők óta fémeket és szenet bányásznak. Nagy ipari komplexumok vannak Vajdahunyadon. A megyében van az egyik legnagyobb hőerőmű. Fontosabb iparágak: fémipar, építőanyagipar, textilipar, bányászat, élelmiszeripar. Az 1990-es években több bányát bezártak, ezzel Hunyad megyében maradt a legnagyobb munkanélküliség (9,6%) Romániában. (Az országos átlag 5,5% volt.)

Demográfia

[szerkesztés]
A magyar nemzetiségűek aránya Hunyad megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

2007-ben 472 284 lakosa volt, a népsűrűség 66,9 fő/km². A lakosság 92%-a román, 5%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a német. A városi lakosság aránya 76,8%.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 418 565 lakos 87,9%-a román, 5,8%-a magyar, 1,8%-a roma volt. A városi lakosság aránya 75,0%-ra csökkent.[2]

A magyarok száma 2011-ben kb 25 ezer fő volt. A Zsil folyó völgyében az iparosítás során sok embert (köztük magyarokat) hoztak Románia más részeiből a környék bányáiba. A magyarok egy másik jelentős csoportja a XX. század elején idetelepített csángók. Jelentős magyarlakta települések: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Lozsád, Sztrigyszentgyörgy, Petrozsény, Lupény, Vulkán.

Hunyad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2][3]

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés]

A megyében 2007. július 1-jén 14 város és 55 község, a falvakkal együtt összesen 487 település található. A 14 város közül hét municípiumDéva, Vajdahunyad, Brád, Szászváros, Petrozsény, Vulkán, Lupény –, a maradéki hét város pedig Hátszeg, Petrilla, Pusztakalán, Piski, Hobicaurikány, Aninósza és Algyógy.[4]

Legnagyobb települések

[szerkesztés]
A vajdahunyadi vár
A dévai Magna Curia (Bethlen-kastély)
Település Lakosság (fő, 2011)
Déva
Vajdahunyad
Szászváros
Déva 61 123
Vajdahunyad 60 525
Petrozsény 37 160
Vulkán 24 160
Lupény 23 390
Petrilla 22 692
Szászváros 18 227
Brád 14 495
Piski 12 556
Pusztakalán 11 279
Hátszeg 9 685
Hobicaurikány 8 972

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. Ugrás ehhez: a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (román nyelvű). [2003. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]