Jump to content

User:Rapilor/sandbox

From Wikipedia, the free encyclopedia

A ma ismert Spanyolország történelme az ott élő emberek tudása szerint Európa legrégebbi és legváltozatosabb múltjára tekint vissza. Az Ibérián az első modern állam 1492-ben jött létre Kasztília néven, amely összefogta az addig egymástól elkülönülten élő és minimális európai hatalmakként számon tartott spanyol királyságokat. Azonban a kultúrális, nyelvi, etnikai, vallási diverzitás megértéséhez elenegedhetetlen a történelmi hagyatékok megismerése, amelyek eredete éppen az egység kialakulását megelőző időkben gyökerezik. Spanyolország történelme sokszínűségére tekintettel felfogható úgy is, mint az Ibériai-félszigeten élők története. Akkor kezdődik, amikor az első emberek megérkeztek az ország mai területére és ott letelepdtek, apró csoportokat alakítottak.

Jelentősége abban áll, hogy nem egy nemzet felemelkedését írja le, hanem összeköti a legfontosabb európai- és világtörténelmi eseményeket. Például, mint ahogy az közismert, az amerikai kontinens felfedezése és korai gyarmatosítása a spanyolok érdeme, ezért az Újvilágban létrejött államok életének alakulásában kiemelkedő szerepet játszott. Latin-amerika világa ma is szoros kapcsolatban áll Spanyolországgal különböző speciális nemzetközi egyezmények egész sorával, amelyek a közös múlt megőrzésére vagy a közös jövő építésére törekednek.

Továbbá történelme megannyi ponton kötődik az európai nagyhatalmak életéhez, hogy önállósága már-már értelmezhetetlen. Természeti kincsekben gazdag területe része volt a Római Birodalomnak, az arab világ fennhatósága alatt állt, a katolikus egyház és francia segítséggel háborút indított területe visszafoglalására (Reconquista), európa leggazdagabb birodalmát építette ki, majd a Habsburg Birodalom gazdasági hátterét is képezte és a sor végeláthattalanul hosszú.

Az őskortól a vizigót hódításig

[edit]

Az őskorban és az ókorban rendkívül változatos a Pireneusi-félsziget világa. Európa összes népcsoportja megfordult a térségben, majd kisebb-nagyobb életközösségben, falvakban, városokban, államokban alakították ki saját hatalmukat. Az ibériai őslakosokkal föníciaiak, görögök, punok, kelták, rómaiak, germán törzsek és a Bizánci Birodalomból érkezők emberek keveredtek össze. Ebből következik, hogy a nyelv és a vallás is folyamatosan fejlődött és változott attól függően, hogy éppen ki hatott az ott élőkre. A félszigeten több mint tízféle sajátos kultúra figyelhető meg az időszak végére.

Őskor

[edit]

Őskőkorszak hagyatékai

[edit]
Az Altamira-barlang belseje
Régészeti lelőhelyek
Az őskor hagyatékai

A Soria tartományban, Ambrona és Torralba városok közelében talált ásatásokból ismert, hogy az első ősemberek - homo erectus - több mint 400.000 éve vándoroltak az Ibériai-félszigetre.

Más régészeti kutatások igazolták, hogy a területen többféle emberfaj is élt, így a neandervölgyi ember a homo sapiensel együtt egészen addig, amíg el nem tűnt.

A mai ember - homo sapiens sapiens - legkorábbi emlékeit barlangrajzok őrzik a területen. Többségük állatokat, főleg lovakat, bölényeket és szarvasokat mintáz. Ezek becslések szerint mintegy 15.000 évesek. Ismertebbek: Az Asturiasban lévő Tito Bustillo-barlang (Cueva de Tito Bustillo) A Cantabriában lévő Salín forrás (Cueva de la Fuente del Salín), a El Castillo-barlang (Cueva del Castillo) és a leghíresebb ezek közül, az Altamira-balrang (Cueva de Altamira).

A Burgos tartományban, Atapuerca város közelében lévő la Gran Dolina nevű ásatások felfedték, hogy a térségben élt egykor egy sokadik emberfaj is, a homo antecessor. Az afrikából betelepült faj eltávolodott a feltételezett neandervölgyi ősöktől és sajátos európai vonásokat vett fel. Később azonban ez is eltűnt.

Újkőkorszak hagyatékai

[edit]

Az újkőkorszakban a nomád életmódot felváltotta a letelepedés időszaka, az állatok házaiasítása, a földművelés és a raktározás bevezetése. A közelkeletről induló fejlődés hatására új mesterségek jelentek meg, mint a fémkohászat és a fazekasság. Az emberek csoportosulásokat alakítottak ki és elkezdtek halottaikról gondoskodni, vagyis a temetkezés megjelent.

Ókor

[edit]

Az első föníciai és görög gyarmatok

[edit]
Föníciai és Görög kolonizáció

Habár a fém a természetben megtalálható nyers formájában használhatatlan, az emberek felismerték, hogy bizonyos kezeléssel olyan anyag válik belőle, amelyet már szabadon alakíthatnak és segítségükre lesz. A fém megmunkálása azonban olyan szaktudást igényelt, amely csak lassan volt képes terjedni. Az ókorban elsőként a föníciaik és a görögök váltak ennek mesterévé, ezért jelentős teknikai előnyre tettek szert. A természeti kincsekben gazdag területek keresése alatt sodródtak el az ibériai-félszigetre. Ott különböző fejlődési szinten álló, de összeségében lemaradott őslakókat találtak. Az együttélés alatt hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a csoportok a kor szintjéhez felzárkózzanak. Keresekedelmi utakat, városokat, kikötőket hoztak létre.

Fönícia (Kr.e. VIII. század)

A föniciai terjeszkedés oka az volt, hogy a területén nem volt elég nyersanyag és a lakosság se tudott magának elég élelmet termelni. Elhelyezkedésük azonban ideális volt, mert rengeteg fa állt rendelkezésükre, amelyből hajót készíthettek és az egyiptom és mezopotámia közötti kereskedelem rajtuk vonult keresztül. Helyzetükből következően a kor leghíresebb hajósai és kereskedői lettek. A nyugatra vezető úton alakították meg Karthágót (mai Tunisz), ami később összekötötte a központot Türoszt, a távolabb lévő kereskedelmi pontokkal. Az ibériai-félszigeten talált nyersfémek kibányászására és vizen történő elszállításra hoztak létre kolóniákat. A beköltözők megismertették az őslakosokat a kultúrájukkal, művészetükkel, a kereskedelemmel és az új teknológiákkal, valamint az írásrendszerükkel.

A legelső települések a Gibraltár területén épültek fel, ahonnan később terjedtek tovább részben a félsziget közepe, de még inkább keleti partja felé. Ekkor rakták le alapjait a mai Cádiznak, Sevillának vagy Córdobának, illetve Almeríának és Alicanténak többek között.

Görögök (Kr.e. VII-VI. század)

A görög világ terjeszkedése szintén nyersanyagok keresése miatt történt. Az erősebb városállamok (poliszok) hoztak létre olyan kolóniákat, amelyek vallási, gazdasági és kultúrális kapcsolatot tartottak fent a központtal, de politikailag teljesen függetlenek voltak. Főleg az észak-keleti részen alakítottak ki piacokat, köztük is elsőként Emporiont. Északon virágzott a kereskedelem, délen pedig folyt a versengés a még megmaradt föniciai bányászokkal újabb nyersanyag-lelőhely felkutatása miatt.

A görög gazdasági virágzásnak Kártágó megerősödése vetett véget. Kártágó elfoglalta a Gibraltár térségét, és észak felé szorította a görögöket és föniciaiakat. A Guadalquivir folyó és a mai Huelva tartomány területére terjesztették ki fennhatóságukat, ezt nevezik Tartessosi civilizációnak (Civilización de Tartessos).

Kelta népvándorlás (Kr.e. 500-50)

[edit]
Kelta törzsek területfoglalása

Miután a középerurópai kelta törzsek keletről szembekerültek a germán népekkel, kiszorultak egykori területükről és az ibériai-félsziget felé terjeszkedtek tovább. A környezet ideális volt a megtelepedéshez, főleg az észak-nyugati részen. Gazdagságuk alapja az állattenyésztés volt, ismerték hogyan kell sóval tartósítani a húst és így értékét hosszabb ideig megtartotta. Fejlett földművelésük a gabonatermesztésen alapult és úgy tartják, a kelták voltak az első bodnárok. A cserekereskedelem helyett bevezették saját pénzüket.

Az ókor végén az ibériai-félsziget lakosai úgynevezett oppidumokban éltek. Ezek általában egy kereskedelmi út vagy bánya közelében lévő dombra épült, fallal körbevett falvak voltak. Fontos szerepet játszott életükben a bányászat és ismerték a fém megmunkálásának módját. Emellett földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Róma fennhatósága (Kr.e. 218-Kr.u. 415)

[edit]

A kelta népvándorlás befelyeződése után a félsziget uralmának megszerzése Róma és Kárátgó között dölt el. A pun háborúk eredményeként Róma aratott végső győzelmet és biztosította jelenlétét az ibériai-félszigeten. A hódítás lassú, költséges és hosszadalmas, de végül sikeres volt és a terült Hispania néven része lett a birodalomnak a Kr.e. I. században.

A Római hódítás szakaszai
Közigazgatási felosztás
Hispánia
Mérida város római kori teátruma

Ezután megindult a romanizáció, ami magában foglalta a kultúra terjesztését, a latin nyelv bevezetését, a keresekedelmi úthálózat földi és vizi kiépítését, valamint a közigazgatás megszervezését. A területen provinciákat hoztak létre, Baetica a mai Andalúz területen feküdt, Lusitania a mai Portugália déli részén és Tarraconensis volt a fennmaradó rész. Tarraconensis idővel további provinciákká alakult. Megkezdődött az építkezés; cirkuszokat, teátrumokat, hidakat, aquaductokat, termálfürdőket és templomokat emeltek.

Ma is gazdag építészeti örökséggel rendelkezik Alcántara, Mérida és Segovia városa, de ezek csak közismertségük révén emelhetők ki, valójában egész Spanyolországban fellelhetőek római kori épületek.

A Rómából kiinduló kereszténység könnyen utat talált magának a birodalom határai felé, így Hispaniaban is hamar elterjedt.

Germán népvándorlás és vizigót királyság (415-711)

[edit]
Területi megosztottság
Germán bazilika Zamorában
Az Ibériai-félsziget a germán népvándorlás idején

A római birodalom bukásával európa nyugati része apró, védtelen államokra szakadt szét, amely ideális volt a germán népek terjeszkedéséhez. A szvébek (suevos) az észak-nyugati részt, a vandálok a déli részt, és az utoljára érkező vizigótok a középső részét foglalták el az ibériai-félszigetnek. Mivel azonban a vizigótok kevesen voltak a hatalom kizárólagos átvételéhez, igyekezetek a fennálló rendszerbe beilleszkedni, a törvényekhez és szokásokhoz alkalmazkodni. Fővárosoknak Tolentumot jelölték ki és hivatalos vallásnak a kereszténységet tették meg. A VI. századtól a földközi-tenger felől ismét hódítók támadtak a félszigetre, ekkor a virágzó Bizánci Birodalom igyekezett a régi Római Birodalom területeit visszaszerezni. A déli részen több sikert aratott, egészen Cádiztól Deniáig megszerezte az uralmat.

A muzulmán félsziget és keresztény királyságok kora

[edit]

Rapilor homokozója

[edit]
Ibériai lelőhelyek

24 ember nem elég című könyv márpedig nem létezik a világon, mert ezidáig senki nem írt erről. És ha nem így van, akkor is igazam lehet, ugyanis a hír hozzám még nem ért el, hogy létezne, ebből adódóan teljes komolysággal, teljes meggyőződéssel állítom, hogy nem létezik. Ez a cikk egy próbának szánt tartalmat közöl, valódiság értéke pedig nincs.

Ha nem tévedek, az előző mondat és bekezdés kiemelt szövegrészlettel rendelkezik.


És akkor vegyünk mégegy egyszerű példát: alea iacta es - "a kocka el van vetve". Ha már itt tartunk, mondat végére pont dukál.

Szedjük csak szépen össze, mit is hagytunk eddig ki a szerkesztési lehetőséget sorából. (mert ugyebár az nem működik, hogy rossz oldalt készítek)


Szeretnék egy új címet nyitni, hogy lássam mi is történik olyankor, ha listát készítek.

Stílszerű kezdés

[edit]
Gyarmati terjeszkedés
  1. A kezdetek
  2. Gyakorlott
  3. Profizmus
  4. Nincs határ

(csak feljegyzés magamnak, hogy nem ezt akartam csinálni)

Szöszölök a szerkesztéssel.

Az előbbi mondat nagyobb bekezdéssel van ellátva.


A kezdetek

[edit]
Altamira-barlang belseje
Germán bazilika
Megjelenő népek az Ibérián

Ahogy azt már oly sokan, és sokszor megtapasztalták, minden kezdet nehéz. Én viszont nem vagyok az a típusú ember, aki kiad a kezei közül egy félkész oldalt. Még akkor se, ha az időmet arra kell elszórnom, hogy próbálom megfejteni hogyan legyen a még el sem készült oldal mestermunka.

Gyakorlott

[edit]

Na most el kell mondanom, hogy habár még nem állok ezen a szinten, a remény még él, hogy elérem.

Pozitívumok:

  • Van "contents" táblázatom - habár ez nem is az én érdemem, mert 3 főcím után automatikusan jelenik meg,
  • Vannak főcímeim,
  • Tudok sorszámozni és pontozni.


A kérdés, hova tovább? Össze kell szedni, mi hiányzik még.


Először is megnézem, hogy a "space" működik-e.

Azután kiváncsi lennék, hogyan lehet az oldal jobb oldalára írni.

És ne felejtsem el kipróbálni kép beszúrását se.

Ide írva mi fog történni? Javallott minden opciót kipróbálni, hogy az oldal formai megjelenése kifogástalan maradhasson.

Majd nyitok egy ilyen sort is, miután láttam, hogy mi történt az előbbivel. Ezután összegzést végzek.

Összegzés

[edit]
Hispánia meghódítása

A space nem működik, ne használd egyelőre. Már nagyjából megy a jobb oldalra kihelyezett izé is, amit nagyon nagy sikernek élek meg. Bonyolultságát mutatja, hogy a későbbiekben fel kell kötnöm a gatyám, ha fejleszetni akarom. Megy már a kisbetű, nagybetű, címkészítés és ez a hivatkozás adás is részben.

Képkészítést[1] is gyakorolni kell. Pontosabban, nem tudom még hogyan kell a beszúrását csinálni. Az enter-t meg úgy haszálom, ahogy jön. Mára ennyit gondoltam, azaz ma estére. Köszönöm, hogy a gyakorláshoz segítséget kaptam.

Amúgy talán minden megy már.




Profizmus

[edit]
Római berendezkedés
Római berendezkedés

Kolumbusz Kristóf fura egy alak volt. Szegény ember volt, nem volt mit elveszítenie, ezért otthagyta ismert világát. Az is tisztán látható, hogy megoldottam egy következő problémát[2].

Template:foo

A legfontosabb dolgot se hagyjuk ki, a help oldalt.

Hivatkozások

[edit]