Halmosd
| Halmosd (Halmășd) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Halmosd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457160 |
| SIRUTA-kód | 141321 |
| Népesség | |
| Népesség | 969 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 16,21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 316 m |
| Terület | 59,79 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 26″, k. h. 22° 35′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 26″, k. h. 22° 35′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Halmosd (románul: Halmășd) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágysomlyótól délnyugatra, a Réz-hegység keleti nyúlványai alatt, Szilágycseres és Detrehem között fekvő település.
Története[szerkesztés]
A fennmaradt néphagyomány szerint a község a magyarok bejövetelekor keletkezett. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először, ekkor Dancs mestert iktatták be birtokába, de Gergely fia Jakab ellentmondott.
Ekkor Kraszna vármegyei helység volt, és Valkó várához tartozott.
1481 és 1648 között a Bánffy- és a Báthori-család birtoka volt.
1648-ban I. Rákóczi György volt birtokosa volt, majd a Kincstáré lett.
1670-ben Kémeri Látrai János és Csekei Kendi Ádámné Látrán Borbála birtoka volt, aki Borbély Andrásnak és feleségének zálogosította el.
1715-ben lakatlan, 1720-ban 17 háztartás fizetett itt adót.
1729-ben Czikus Péter és fia János is birtokos volt itt.
1760-ban a Bánffyak voltak fő birtokosai.
1808-as összeíráskor Kenderesi, báró Bánffy, gróf Bánffy, Bordás, Brága, Csatári, Fodor és más családok (összesen 49 család) birtoka volt.
1847-ben 659 lakosa volt, ebből 9 római katolikus, 650 görögkatolikus volt.
1890-ben 1054 lakosából 1 magyar, 38 német, 3 szlovák, 959 román, 53 egyéb nyelvű volt, ebből 5 római katolikus, 1010 görögkatolikus, 1 református, 38 izraelita volt. A házak száma ekkor 218 volt.
1910-ben 1617 lakosa volt, ebből 50 magyar, 364 szlovák, 1149 román, 54 cigány, melyből 365 római katolikus, 1204 görögkatolikus, 45 izraelita volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 498–500. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}