Jump to content

User talk:Monkap: Difference between revisions

Page contents not supported in other languages.
From Wikipedia, the free encyclopedia
Content deleted Content added
Monkap (talk | contribs)
Black Army of Hungary
Line 120: Line 120:


:These references are all given in the article at [http://mek.niif.hu/05200/05229/05229.pdf]. Hope this helps. [[User:Monkap|Monkap]] ([[User talk:Monkap#top|talk]]) 18:05, 9 August 2010 (UTC)
:These references are all given in the article at [http://mek.niif.hu/05200/05229/05229.pdf]. Hope this helps. [[User:Monkap|Monkap]] ([[User talk:Monkap#top|talk]]) 18:05, 9 August 2010 (UTC)


==Black Army==


Quotations of Antonio Bonfini about the Black Army of Hungary Can you translate that quotations? It would be important in "Black Army of Hungary" article

"Minden hadoszlopnak megvoltak a maga zászlai, amelyek leginkább a keresztény vallás, aztán a Corvinus-ház, továbbá a győzhetetlen magyar nemzet, valamint Dalmácia, Csehország és az ausztriaiak jelképeit ábrázolták; de a lovas- és gyalogoskapitányok zászlai sem hiányoztak, sőt minden egyes lovas is lobogót vitt a kopjájára tűzve, ami a katonai parádét nagyon megemelte.”

"a katonaság nálunk 3 rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság. kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét és ismét mésok nehéz pajzsosok. A könnyűlovasságok évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat kíván, a nehéz fegyverzetűek és pajzsosok, mivel aprósok és szolgák nélkül a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel és mivel e gyermekeket használati szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két személy zsoldjával akarja (megtartani őket). Vannak ezeken kívül nagy arányban puskások, kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal jól bánni, de sem nem oly serényen, sem nem oly használhatóak a lövöldözésekre, mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után az összecsapás elején (...), nem különben a várak ostromára és védelmére legjobbak.”


„ …a vérteseket mi falnak tekintjük, kik soha a helyüket föl nem adják, még ha egy szálig lemészárolják is őket azon a helyen, ahol állnak. A könnyűfegyverzetűek az alkalomtól függően kitöréseket intéznek, s ha már elfáradtak vagy súlyosabb veszélyt szimatolnak, a vértesek mögé vonulnak vissza, s soraikat rendezvén és erőt gyűjtvén, mindaddig ott maradnak, míg adandó alkalommal ismét előtörhetnek. Végül a gyalogság egészét, meg a puskásokat vértesek és pajzsosok veszik körül, éppen úgy mintha azok bástya mögött állnának. Mert az egymásnak vetett nagyobb pajzsok kör alakban erődítmény képét mutatják, és falhoz hasonlítanak, melynek védelmében a gyalogosok és az összes középütt állók szinte bástyafalak vagy sáncok mögül harcolnak, és adott alkalommal törnek elő on.”

"Sehol a világon nem lehet látni meleget, hideget, fáradságot, nélkülözést jobban tűrő katonát, aki a parancsot pontosabban teljesíti, aki a jelre szívesebben indul csatába, aki a halált készségesebben vállalja, aki jobban viszolyog a katonai zendüléstől, a táborban békésebben és tisztességesebben viselkedik, aki vallásosabb, aki távolabb tartja magát a zavargástól és ramazúritól, akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség, a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés.(…) Télen is, nyáron is a táborban élnek. És amit a saját szememmel láttam többször is, hogy a megkezdett ostromot föl ne adják, teljes nyugalommal telelnek a hó alatt a földön.(…) És ha legtöbbjük tagjai elgémberednek is a kegyetlen fagyban, rendíthetetlenül tűrnek mindent; a gyermekeket a táborban nevelik, és ott oktatják a katonamesterségre."

Revision as of 16:18, 22 August 2010

Hello! SimonTrew (talk) 12:28, 15 September 2009 (UTC)[reply]

Szia! Monkap (talk) 16:32, 19 September 2009 (UTC)[reply]


Can you write some talk text for me at HU:WP please

The template {{Location map}} has lots of Interwiki links, but not to the one at HU:WP which is at hu:Sablon:Pozíciós térkép. I've left a message on the English one's talk page to say so, but can you please leave one on the Hungarian one – it has no Interwiki links at all (and is probably feeling rather lonely). Easiest thing of course would be to scrape them all out of EN:WP and add them, but unfortunately both pages are locked for editing.

Thanks Si Trew (talk) 17:25, 7 December 2009 (UTC)[reply]

Thanks for the help

Many thanks for the help. Following the suggestion made, I have moved the entire discussion to Talk:István Türr and will continue there. Anne McDermott (talk) 00:26, 23 December 2009 (UTC)[reply]

DYK for Battle of Buda (1849)

RlevseTalk 00:04, 31 July 2010 (UTC)[reply]


ÁNYOS JEDLIK

Hello!

Can you translate the title of these books?

The names of Jedlik's books.

Jedlik Ányos által írt szakkönyvek

1. Tentamen publicum e Physica … ex Institutine primi semestris Aniani Jedlik. Posonii, 1839. 14 p. Typis Haeredum Belnayarum.

2. Tentamen publicum e Physica quod in regia univers. Hung. e praelectionibus … Pestini, 1845. 16 p. Trattner–Károlyi ny.

3. Mathesis adplicata … Pestini, é. n. 68 p. Kőnyomat. (52 ábrával)

4. Compendium Hydrostaticae et Hydrodinamicae usibus Auditorum Suorum adaptatum per Anianum Jedlik. Pestini, 1847. 80 p. Kőnyomat. (63 ábrával)

5. Sulyos testek természettana. Pesten, 1850. XVI, 543 p. Emich Gusztáv bizománya. Nyom. Eisenfels könyv-nyomda. /Sorozatcím: Természettan elemei. Első könyv. A sulyos testek természettana./ (388 illusztrációval)

6. Viznyugtanhoz tartozó Pótlékok. Pest, 1850. 75 p. Kőnyomat. (39 ábrával)

7. Fénytan. Kiadta Jedlik Ányos. Pesti egyetemben természettan tanára 1851-ben. Irta Goldsmit(!) Vilmos bölcsész. (Pest, 1851.) 135 p. Kőnyomat. (105 ábrával)

8. Hőtan. Kiadta Jedlik Ányos. Pesti egyetemben természettan tanára 1851-ben. Irta Goldsmidt Vilmos bölcsész. (Pest, 1851.) 76 p. Kőnyomat. (11 ábrával) (Új bőv. kiad.: Bp., 1990. Műszaki Könyvkiadó.)

Jedlik Ányos által írt könyvrészletek

9. A hévmérő s kellékei. In: Vagács Caesar: Olvasmány a főgymnasiumi középosztályok számára. Pest, 1854. Hartleben. pp. 259–261.

10. A léggolyó. In: uo. pp. 256–258.

11. Német – magyar tudományos műszótár a csász. kir. gymnasiumok és reáliskolák számára. Pest, 1858. VIII, 361 p. Heckenast. /Társszerzőkkel./

12. Ueber die Anwendung des Elektro-Magnetes bei elektro-dynamischen Rotationen. In: Aemtlicher Bericht über die XXXII. Versammlung deutscher Naturforscher und Aerzte zu Wien im Sept. 1856. Wien, 1858. pp. 170–175. + Modification der Grove’schen und Bunsen’schen Batterie. Uo. pp. 176–178.

13. Egyetemes Magyar Encyclopaedia. 1–13. köt. Pest, 1859–1876. Szent István Társulat. /Társszerzőkkel./ —Preceding unsigned comment added by 84.2.169.160 (talk) 11:24, 9 August 2010 (UTC)[reply]

I've already translated the Latin and German ones at User talk:SimonTrew#ÁNYOS JEDLIK. Si Trew (talk) 12:27, 9 August 2010 (UTC)[reply]
Here are the Hungarian ones. Words preceded by a question mark are old Hungarian words that are untranslatable today (at least by me):
5. Sulyos testek természettana. Pesten, 1850. XVI, 543 p. Estate of Emich Gusztáv. Nyom. Eisenfels könyv-nyomda. /Sorozatcím: Természettan elemei. Első könyv. A sulyos testek természettana./ (388 illusztrációval)
The nature of heavy objects. Pest, 1850. Volume 16, p. 543. Publisher: Eisinfels. / Elements of natural science. Book 1: The nature of heavy objects./ (388 illustrations)
6. Viznyugtanhoz tartozó Pótlékok. Pest, 1850. 75 p. Kőnyomat. (39 ábrával)
Science of still/calm water and ?Pótlékok. Pest, 1850. p. 75. Publisher: Kőnyomat. (39 illustrations).
7. Fénytan. Kiadta Jedlik Ányos. Pesti egyetemben természettan tanára 1851-ben. Irta Goldsmit(!) Vilmos bölcsész. (Pest, 1851.) 135 p. Kőnyomat. (105 ábrával)
Science of light. Published Ányos Jedlik. Lecturer in natural sciences at the University of Pest in 1851. Writer Vilmos Goldsmit(!), Faculty of Arts. p 135. Pest, 1851. Publisher Kőnyomat. (105 illustrations)
8. Hőtan. Kiadta Jedlik Ányos. Pesti egyetemben természettan tanára 1851-ben. Irta Goldsmidt Vilmos bölcsész. (Pest, 1851.) 76 p. Kőnyomat. (11 ábrával) (Új bőv. kiad.: Bp., 1990. Műszaki Könyvkiadó.)
Science of heat. Published Ányos Jedlik. Lecturer in natural sciences at the University of Pest in 1851. Writer Vilmos Goldsmit(!), Faculty of Arts. p 76. Pest, 1851. Publisher Kőnyomat. (11 illustrations). (Revised edition: Budapest, 1990. Publisher: Műszaki).
Jedlik Ányos által írt könyvrészletek
Contributions by Ányos Jedlik in other works
9. A hévmérő s kellékei. In: Vagács Caesar: Olvasmány a főgymnasiumi középosztályok

számára. Pest, 1854. Hartleben. pp. 259–261.

Properties of ?Hévméro. In: Caesar Vagács: Reading material for grammar school students. Pest, 1854. Publisher: Hartleben. pp. 259-261.
10. A léggolyó. In: uo. pp. 256–258.
? In: ibid. pp. 256-258.

11. Német – magyar tudományos műszótár a csász. kir. gymnasiumok és reáliskolák számára. Pest, 1858. VIII, 361 p. Heckenast. /Társszerzőkkel./

German - Hungarian Scientific Dictionary for Tsar and Royal grammar schools and primary schools. Pest, 1858. Volume 8, p. 361. Publisher: Hekenast. /Various contributors/
13. Egyetemes Magyar Encyclopaedia. 1–13. köt. Pest, 1859–1876. Szent István Társulat. /Társszerzőkkel./
Universal Hungarian Encyclopaesdia. Volumes 1–13. Pest,1859–1876. Publisher: Szent István Társulat. /Various contributors/
These references are all given in the article at [1]. Hope this helps. Monkap (talk) 18:05, 9 August 2010 (UTC)[reply]


Black Army

Quotations of Antonio Bonfini about the Black Army of Hungary Can you translate that quotations? It would be important in "Black Army of Hungary" article

"Minden hadoszlopnak megvoltak a maga zászlai, amelyek leginkább a keresztény vallás, aztán a Corvinus-ház, továbbá a győzhetetlen magyar nemzet, valamint Dalmácia, Csehország és az ausztriaiak jelképeit ábrázolták; de a lovas- és gyalogoskapitányok zászlai sem hiányoztak, sőt minden egyes lovas is lobogót vitt a kopjájára tűzve, ami a katonai parádét nagyon megemelte.”

"a katonaság nálunk 3 rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság. kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét és ismét mésok nehéz pajzsosok. A könnyűlovasságok évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat kíván, a nehéz fegyverzetűek és pajzsosok, mivel aprósok és szolgák nélkül a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel és mivel e gyermekeket használati szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két személy zsoldjával akarja (megtartani őket). Vannak ezeken kívül nagy arányban puskások, kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal jól bánni, de sem nem oly serényen, sem nem oly használhatóak a lövöldözésekre, mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után az összecsapás elején (...), nem különben a várak ostromára és védelmére legjobbak.”


„ …a vérteseket mi falnak tekintjük, kik soha a helyüket föl nem adják, még ha egy szálig lemészárolják is őket azon a helyen, ahol állnak. A könnyűfegyverzetűek az alkalomtól függően kitöréseket intéznek, s ha már elfáradtak vagy súlyosabb veszélyt szimatolnak, a vértesek mögé vonulnak vissza, s soraikat rendezvén és erőt gyűjtvén, mindaddig ott maradnak, míg adandó alkalommal ismét előtörhetnek. Végül a gyalogság egészét, meg a puskásokat vértesek és pajzsosok veszik körül, éppen úgy mintha azok bástya mögött állnának. Mert az egymásnak vetett nagyobb pajzsok kör alakban erődítmény képét mutatják, és falhoz hasonlítanak, melynek védelmében a gyalogosok és az összes középütt állók szinte bástyafalak vagy sáncok mögül harcolnak, és adott alkalommal törnek elő on.”

"Sehol a világon nem lehet látni meleget, hideget, fáradságot, nélkülözést jobban tűrő katonát, aki a parancsot pontosabban teljesíti, aki a jelre szívesebben indul csatába, aki a halált készségesebben vállalja, aki jobban viszolyog a katonai zendüléstől, a táborban békésebben és tisztességesebben viselkedik, aki vallásosabb, aki távolabb tartja magát a zavargástól és ramazúritól, akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség, a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés.(…) Télen is, nyáron is a táborban élnek. És amit a saját szememmel láttam többször is, hogy a megkezdett ostromot föl ne adják, teljes nyugalommal telelnek a hó alatt a földön.(…) És ha legtöbbjük tagjai elgémberednek is a kegyetlen fagyban, rendíthetetlenül tűrnek mindent; a gyermekeket a táborban nevelik, és ott oktatják a katonamesterségre."