User:Aggelos Tselios/Indo-Ewropan Kegnujzek

From Wikipedia, the free encyclopedia
Indo-Ewropaniksin
Geographic
distribution
Linguistic classificationEgy miraik kyria language families
Proto-languageEgyksi-Indo-Ewropan gnujza
Subdivisions
ISO 639-2 / 5ine
Glottologindo1319
Eisdiliksi ektaszi a Indo-Ewropan Kegnujzek
Notes
  • Lennua posz davti gnujza enta u relalineni

A Indo-Ewrapan kegnujzek enta egy Hikogenia kegnujzekii eredetti eis a nagyba klaszma Ewropajsi, a Iranian plateau, kia a worria Felsigetta a Indianii. Kemerikek Kewropanek kegnujzek a davta hikogeniakii—Egzlezikin, Gallikin, Portoggezsiki, Rusziki, Dujsiki, kia Eszpaniki—kepektattamek meszo a Kolonismii eis a moderna periodo kia enta tora kerelalitamek eis kediaforek kontinensz. A hikogeia Indo-Ewropan klaszetta eis kediaforek stakladia, ejs kedavtek yfistanta nyoljs jzopporta mi kegnujzek eisdilak kezsowwek: Albaniksi, Armeniksi, Balto-Slawiksi, Keltiksi, Kenemetiksiek, Elleniken, Indo-Iraniksi, kia Italiksi; kia alla kilenjs kefelostek p' tora enta kedizsowwek.

Eisdila, a kemonek Indo-Ewropan kegnujzek mi a leg eredetti kerelatitek enta Egzlezikin, Hindusztani, Espanijsin, Bengali, Gallikin, Ruszikin, Portogallikin, Nemetiksin, and Punjabi, kathemia mi legin a 100 millia eredetti kerelalitek* kemallek enta kijsi kia eis kindina a dizsowwa.

Padika, 46% mirakii plittiszma (3.2 keredettek kelamek) relalita egy Indo-Ewropan gnujza as egy kyria gnujza—makran a nagyba a katte hikogenia kegnujzek. Yfistanta peripu 445 kezsowwek Indo-Ewropan kegnujzek, mi vaszi egy bejslesz ejs Ethnologue, mi pano ejs kett-harom (313) davtii anikza eis a Indo-Iraniksi

Padi Indo-Ewropan kegnujzed katagonta ejs egy pro-historiki gnujza, a Egyksin-Indo-Ewropan gnujza, relalita kapotte eis e Neolittiksi wes Arszikki Hepohi a Halkii. A geografikki periohi pu relalita, a Egyksi-Indo-Ewropan Patris, enta a jsema kepollek werszengge kehypothesek; a akadimaiksi konsenzusza yposztirizsa a Kurgan hypothesis, davti jsetta a patris na enta a Pontikin–Kaspianin steppa, eis eisdilak Ukranya kia Notia Ruszia, syshetijzomenni mi a kultura Yamnayii kia alla keshetikkek kerheologikek kekulturek eis e 4i mi 3i killietia pH. Eis stigmin emfanisii a egyksi kekatagrafek gnusseii, e Indo-Ewropaiksi idi ejselihtike eis kediaforek kegnujzek relalita eis nagy klaszma a Ewropa, Notia Assia, kia klaszma a Assia Dytikkii. Kegnussek keapodijzek a Indo-Ewropanii emfanista eis a hepohi a halkii as Mykinaiki kia a akolutti Keanatoliksinek kegnujzek: Hittiksi kia Luwiksi. A kepaleoterramek kekatagrafek enta kezolattek Kehittitek kelaliek kia kenomek—keskorpiek eis kegnussek p' oditte eis e ou syshetismeni Akkadiksi, egy Semitiksi gnujza—kivretta eis kegnussek a Assyrii apekia Keltepii eis anatolikin Kijsi Aszia, kronilaggita piso eis e 20i heonna pH.[1] Ma ou gnussin katagrafi a gniszya Egyksi-Indo-Ewropan plittyszmi yfistanta, keoriszmenyek keklaszmatek their culture|kulturra tye kia pisti tye from later evidence in the daughter cultures.[2] The Indo-European family is significant to the field of historical linguistics as it possesses the second-longest recorded history of any known family, after the Afroasiatic family in the form of the pre-Arab Egyptian language and the Semitic languages. The analysis of the family relationships between the Indo-European languages, and the reconstruction of their common source, was central to the development of the methodology of historical linguistics as an academic discipline in the 19th century.

The Indo-European family is not known to be linked to any other language family through any more distant genetic relationship, although several disputed proposals to that effect have been made.

  1. ^ Bryce, Trevor (2005). Kingdom of the Hittites (new ed.). Oxford University Press. p. 37. ISBN 978-0-19-928132-9.
  2. ^ Mallory, J. P. (2006). The Oxford Introduction to Proto-Indo-European and the Proto-Indo-European World. Oxford University Press. p. 442. ISBN 978-0-19-928791-8.